Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1893

6

tartom, mint a névjelzőt és igejelzőt. Az igenév azt akarja jelenteni, hogy az igék sajátságaikat fentartják az igenévben is, mig e mellett a nevek tulajdonságait is felveszik. Ebből az egyszerű okból tartom helyesebbnek az igenév nevet. Különben maga a szerző is kijelenti, hogy a rjelen (múlt, jövő) névje!ző-“t és a „jelen (múlt) igejelzö-“t rövidségükért ajánlja a „folyó v. folyamatos, (befejezett, beálló) cselekvés melléknévi igeneve és —va. —ve (meg a —van —vén) képzőjtt határozó igenév helyett.

A magyar nyelvben háromféle igenevet különböztetünk meg: főnévi, melléknévi és határozó igenovet.