Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1892

74 mely nagy veszélytől megmenekült, például szerencsés győzelem által. Ily napokon a nép körmenetben a tem­plomokba járt, hogy az isteneknek hálát mondjon és áldozatot hozzon. Ekkor gyakran isteni lakomákat (lec- tisternium) is rendeztek, midőn is az oltárok elé éte­lekkel és italokkal megrakott asztalokat állítottak fel és az istenek szobrait pamlagokra (lectus) helyeztették, mintha azok lakmároznának. — Az imákkal összekötött áldozatok (sacrificium) al­kalmával azoknak, kik az égbeli istenekhez (Diis su- peris) fordúltak, lélekben és külsőben tisztán kellett az áldozatnál megjelenni; egyesek vagy nagyobb töme­gek némelykor bűnbánók és kérők alakjában is jelen­tek meg, összekuszált hajjal, övnélkül és mezitlábbal. A kik pedig a földalatti istenekhez (Diis inferis) for­dultak fekete öltönyt vettek magukra, sőt még a fel­áldozandó állatot is a fekete sziuüekből választották. Nagy meghatottsággal hagytuk el e Templomot, hol az őszinte jámborság- és a felsőbb lények iránti tiszteletnek oly szép jelenségével találkoztunk. Gyapjúgyár. (Textrina lanaria). A templomból utunkat Apulumnak leghíresebb gyapjúgyárához irányítottuk s ezt annál is inkább meg kellett tennünk, ne hogy az időből kifogyván, ezen, az egész lakosságra nézve legnagyobb fontossággal biró gyárat figyelmen kívül hagyjuk. Néhány utczáu áthaladva, szerencsésen megér­keztünk a hatalmas épülethez, melynek utczafelőli ol­dalát boltok, udvarfelőli részét pedig a különböző mű­helyek foglalták el. A boltokban az állványokon a legkülönbözőbb színű és minőségű gyapjú szöveteket láttuk jó nagy

Next

/
Thumbnails
Contents