Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1892

rtíl futó csatorna volt elhelyezve a kész liszt össze- gyütésére, melyet azután részben puszta kézzel, részben lapáttal mertek ki. Ezen vízszintes építményen kiemelkedik egy az előbbibe részben beeresztett kúpalakú kő, melynek felülete homorúun van kimélyitve. Ez képezi az egyik dörzsőlőt; erre reá van illesztve egy üreges kettős kúp kőből faragva, melynek felülete az előbb felemlített kúp homorúságának megfelelően domborúra van kifaragva, úgy hogy ez az előbbit mint egy gyűszű az újat fedi s betakarja. Ez a kettős üres kúp, mely egyszersmind a második dörzsölő, rnozgat- hatóan van az alatta levő kúp tetejére úgy illesztve, hogy a nyilassal biró kettős kúpnak széles felső részébe bebocsátott gabona az alsó és az azt betakaró kúp falai közé juthat, A kettős kúp oldalában levő emeltyűk segélyével a szerkezet ember, állat, főképen összvér által hozatott forgásba, mire a gabona a két kő közt lassanként lisztté öröltetvéu, végre az említett kőcsatornában összegyűlt.

Bámultunk azon, hogy miképen lehetséges a felső 2 méter magas kettős kőkúpot az alsón aránylag feltűnő könnyűséggel megforgatni, a szives molnár rögtön megmagyarázta, és egy szétbontott malomkészüléken meg is mutatta nekünk a készülék belső szerkezetét.

Természetes, hogy a forgatás majdnem lehetetlen lett volna, ha a két kúpnak falai közvetlenül érintkeznek. Hogy a két zúzókő tehát ne közvetlenül érintkezzék, e végett az alsó, vagyis az alapépítményre állandóan helyezett kőkúp tetejére erős vascsap van beeresztve, mig a felső forgatható kettős kúp legszűkebb helyén belül egy vastag erős öt nyílással ellátott vaslemezzel van elzárva, Az öt nyitás iigy van a lemezen elosztva, mint példáúl a játék-koczka lapján az öt pont. A közepén levő legnagyobb nyilasba belé-