Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1892

jesen msgt isztitsák még azon szagtól is, melyet a ke­zelés első részében többnyire nagy mértékben kap­tak volt. Az egyes rúhaclarabok és kelmék mind el voltak látva kis bronz-jegyekkel, hogy a ruhák kicserélését kerüljék. Ez az eljárás meg van mai napig is a kel­me-vagy ruhafestó'kuél. — Ä malom (Moia.) A ványoló műhely megtekintése miatt már meg­lehetősen közeledtünk a város keleti végéhez, miért is egyúttal az ezen városrészben levő nagyobb szabású lisztes malom meglátogatását annál kevésbbé hanyagol­hattuk el, mert hir szerint az ottani malomtulajdonos (do­minus molae) igen művelt és vendégszerető úri ember volt és mi azonkívül is az ezen malomtól nem messze eső fürdőbe akartunk még ebéd előtt megftírdeni. Az előre hallott hírben nem csalódtunk, mert alig közeledtünk a terjedelmes malom-épülethez, azonnal élénkbe jött a molnár úr és mint vendégszerető gazda meghívott malmának megtekintésére, mit kellő köszö­nettel el is fogadtunk. Az előszobán és az átriumon keresztül menvén, egy tabliniumhoz hasonló helyiségbe jutottunk, mely a malomnak előcsarnoka volt. A malomház maga körülbelül 180—200 négyzet méter területű volt és benne négy nagy malomkészü­lék vala elhelyezve, a melyét összehasonlítva a mostaniak­kal, azt tapasztaltuk, hogy a rómaiaké még egy kissé tökéletlen volt, de az egyébiránt elég elmés szerke­zete olyan volt, hogy meglehetősen finom lisztet szol­gáltathatott. A malomkésziiléknek alapját egy erős henger alakú építmény képezi, melyre kőből faragott, köröskö-

Next

/
Thumbnails
Contents