Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1892
12 láttuk már a múlt évben, de azoknak elhelyezését az asztalon csak most tapasztaltuk. Igen különös elhelyezés mód ez valóban ! Ugyanezen idő alatt más szórakozás után is néztek a vendégek; az egyik mellékterembe visszavo- núlt ifjak és leányok citerázva énekeltek (cithara), több asztalnál az urak koczkajátékkal, vagy ostáblajátékkal mulattak, és a kertben asszonyok, leányok és férfiak felváltva kényelmes íilőhelylyel ellátott kötélhintán vígan és pajkoskodva hintáztak Ezen látványosságok összege teljesen emlékeztet minket a mostani urias összejövetelre, hol a buffet és annak rendeltetése az itt látott kedélyes élvezethez tökéletesen hasolitanak' Láttuk tehát, hogy a római estélyek Apulumban épen olyanok voltak, mint a mieink ez időszerűit. Késő estén elbúcsúztak a rokonok és vendégek ; a vőlegény leendő anyósának, Publia Lucretiának és menyasszonyának, Julianának kezét megcsókolta, miből láttuk, hogy a kézcsókolás már a rómaiaknál is divatban volt. A többiek egyszerűen jobbat nyújtottak és kezet szorítottak, míg az örömszülők gyermekük felé jobb kezeiket emelve, úgy nyújtották ki, hogy a tenyerük felfelé volt irányítva, ezen kézmozdulat a rómaiaknál a megáldásnak jele volt. Ugyan ily kézmozdulat még nálunk is szokásos, midőn kedves, vagy jó ismerősünktől búcsúzva távozunk Ä római eljegyzés' (Sponsalia). A háziakkal egyedül maradván, a szép estét még kevés időig élveztük a díszes s aránylag tágas házi kertben. Beszélgettünk Apulum hülönböző viszonyairól és lassanként egyik tágyról a másikra térvén át, a holnapi nap je-
