Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1891
16 Rövid körültekintés után ott az istállók és szekér- sziliek közelében feltűnik egy nyárilakhoz hasonló épület, melynek az útfélé fordított része több üzlethelyiséget foglal magában. Közelebb lépvén, látjuk, hogy az egyik tág, majdnem az egészszoba szélességét elfoglaló ajtó fölött egy durván festett elefánt függ és alatta fehér alapon piros nagy betűkkel következő' czimerfelirás olvasható: „HOSPITIVM. HIC. LOCATVR. TRICLINVM. CVM. TRIBVS. LECTIS. ET. COMODIS. OMNIBVS.“ (Korcsma. Itt rendelkezésre adatik egy ebédlő három ágygyal és minden kényelemmel.) Ez aztán életrevaló gondolat volt, itt a szekerek megállóhelyén, korcsmát és vendégfogadót nyitni, itt, hol a kocsisok és az utazók folytonosan oly nagy számban közlekednek ! Volt ám a régi rómaiakban is elegendő üzleti szellem ! A villaszerű háznak egyik része előtt oszlopokon nyugvó bolthajtásos előcsarnok rúgott ki, mely a vendégeket és vevőket a nap sugarai, vagy az eső ellen védelmezhette — kétség kivlil ez igen czélszerii berendezés volt, de aztán abból az ígért kényelemből egyébbre nem is talált itt a halandó, mert az étterem (triclinum), valamint a többi mellette levő szobák is igen primitiv állapotokról tanúskodtak. A durván festett falak piszkosak és tele mindenféle rajzzal, firkálással, látszik, hogy itt többnyire csak szekeresek és más alsóbbrangu emberek fordultak meg. Lépjünk be mi is, hogy fogalmat szerezzünk ily római korcsmáról. Az étteremben nehány közönséges festetlen, négylábú asztaláll, mellettük hasonmiuőségü székek háttámlával és anélkül is, az egyik fal közelében félkörü pad
