Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1890

26

De ezen következményeiben a németek és magyarokra egyaránt fontos esemény valódi oka az, bogy a német nemzet számos veszteségein okulva, a magyarok példája szerint lovasságát megszaporitotta, harczszerve- zetét javította, harczmodorát tökéletesítette, szóval egy uj honvédelmi rendszernek vetette meg alapját. Ezenkívül a politikai egységet és összetartást megszilárdította s ilyképen a magyarok részéről fenyegető veszély által sarkalva minden tekintetben haladt, fejlődött, erős- bödött. Ellenben a magyaroknál szüntelen tartó barangolás. rablás, gyújtogatás erkölcs1 és politikai hanyatlást vont maga után. Ezen ütközetnek mind a magyar, mind a német nemzetre nevezetes politikai és társadalmi átalakulás lett eredménye. A magyaroknál ez volt a fő indító ok hogy a kalandokkal felhagyjanak, földmivelés és műiparhoz, szóval a békés foglalkozásokhoz szokjanak Ez hatott siettetőleg a keresztény vallás fölvételére, mely nemzetünknek európai létét és igy a Gondviselés által rábizott feladat teljesítését is biztosította. A német birodalomra nézve pedig nevezetes következménye ezen ütközetnek, hogy a határgrófságok, melyek rég megszűntek, most lettek mind éjszakon, mind keleten s Magyarország egész hosszában helyreállítva, és ezáltal a birodalom mindinkább azon alakot vette fel, melylyel később több százon keresztül bírt. Legfontosabb ezek közül a keleti határgrófság) mely harmincz évig tartó küzdelem után Mölck várát bevette lépésről-lépésre terjesztette határait a magyarok rovására és rövid idő múlva oly hatalmas lett, hogy ezt 1156-ban I-ső Frigyes császár önálló herczegséggé emelte és e herezegségben az osztrák birodalom magva volt elvetve ; azért találólag mondja az újkori német iró Dünniges Vilmos - „Az augsburgi győzelemben rejlik