Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1889
39 hallá néha a függöny mögül. Ha valamely újon ez alkalmatlannak találtatott, rögtön ■ elbocsáttatott s érte — mint azt nehány ivó említi — gyászünnepély tartatott. — (leliius Pythagoras tanítványait három osztályra osztja, és pedig: ixo-j-fr/zoí vagy ujonezok, -w,'. és o-jm-zoí-ra. Eme felosztása következőleg van indokolva: „Hi (scil. qui adlmc tacebant et ab aliis diéta audiebant) prorsüs apellabantur intra tempus tacendi audiendique : Ast ubi rés didieerant rerum omnium dificillimas, tacere andireque, atque esse iám coeperant silentio eruditi, cui erat nőmén t/su-vdíz: tűm verba facéré et quaercre, quae- <pie aiulissent seribere, et quae ip.si opinarentur expro- mere potestas erat. Hi dicebantur in eo tempore y.xd-ry.x-uoí. ab bis seilicet artibus, quas iám discere atque meditari iueeptaverant: quoniam Geometriám et Gnomonicam, Musicam, ceterasque item disciplinas altiores y.xüvy.ara veteres Graeei apellabant. . . exinde bis scientiae studiis ornati ad perspicienda mundi opera et principia naturae procedebant: ac tunc denique nominabantur ow-x-oí“.1) Sokkal valószínűbb azon nézet, mely esoterikus és exo- terikus tagokat különböztet meg a szövetkezetben. Az előbbiek a mathematikusok, az utóbbiak pedig azakus- matikusok. Jamblikus szerint csakis az esoterikusok, kik a szövetkezet benső s igy az orgiák tagjai, neveztettek pythagoreusoknak. az utóbbiak pedig pythago- ristáknak hivattak. Az esoterikusok ismét háromfélék voltak, meg kell ugyanis közöttük a törekvők (twv G-oudaíwv) a lelkesülök (Twv r'xiaovíwv) és az isteniek (twv ttswov) osztályát különböztetni. Ismét mások szerint Pythagoras azon tanítványait, kiknek előlialadásával meg volt elégedve, a titkos böleseségbe avatta, s ezek theoristáknak vagy religionistáknak neveztettek. Hogy mindezekből 1) Noct. Attic. I. 9,
