Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1889

V

ép testben lakhatik, - tartja a hellén, s ép ezért erő és egészség kellett a testnek. A gymnastika tehát kétségkívül nagy fontosságú tényező. Hogy ők még *a man - tikárai v. i. a jóslással, Pythagorás pedig híívészettel vagy talán épen spiritismussal is foglalkoztak, ezen legkevésbé van okunk kétkedni. Az orvostant is nagyban művelték.

Ennyit mondhatunk a pythagoreusok bölcsészeti és tudományos tevékenységéről, illetőleg tanairól. Hogy mindebből mi és mennyi a Pytliagorasé, azt határozottan nem tudhatjuk, mivel Aristoteles, mint az fennebb megjegyeztük, mindentapythagoreusoknak tulajdonit, anélkül, hogy egyik vagy másik tant illetőleg specifikus különbséget tenne a mester és tanítványai között Bármint legyen azonban, mégis eme ritka embernek érdi me, hogy a tudományos kutatásokra, melyek szövetkezetében oly nagyban mííveltettek, ő lelkesítette tanítványait, — s kétségkivid az ő érdeme, hogy a tudományos kutatások iránti ujjáébredt hajlamot és érdeklődést ő plántálta először Kis-Azsia partjairól Alsó-Olaszhonba és itt a tudomány további ápolásának és müveltetésének szövetkezete által a legtermékenyebb talajt készítette elő.

Pythagoras azonban nem lett volna igazi görög ember, ha szívvel - lélekkel oda nem törekedett volna, hogy reformjait az államéletbe is átültesse. Es ez nem volt oly nehéz. Mert ha tekintetbe vesszük, hogy Pythagoras nagy képzettségű, nagy tekintélyű és igy nagy befolyású embereket birt szövetkezetében, kik nem puszta bámulattal, hanem lelkesedéssel csüngtek mesterük ajkain s készek, sőt kötelezve is voltak minden egyes tanait az életbe is átvinni s ott gyakorlatilag érvényesíteni. s ha továbbá meggondoljuk, hogy ama korban az etbikus elem a politikaitól el nem különíthető vala:

^ .•wV-.Vrió