Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1889

megkülönböztetni, részint pedig azért, mert halló tehetségünk az egésznek harmóniáját a hang nagysága miatt nem bírja észrevenni. Az összes Universum felett, mely általában és részeiben szám és mérték szerint van rendezve áll az isteni monas, az isteni szellem. Ez mindennek az ősoka, a princípiuma. Pythagoras monda: y.oyry toív z.ttzvtíov govPx zivy.\.u ' ) Ezen, valamint a lelek s a lélekvándorlás felőli tanról theologiájok fejtegetésénél szólottánk.

Ez tehát röviden a pythagorensok bölcsészeti sys- temája, mely Aristoteles szerint egészen a természeti tünemények kutatását tűzte ki ezéljául. >S ámbár ezen számtani jellegű bölcsészet „mystikus és ép’ oly értheílen mint értéktelen,“3) mégis annyi érdeme van. hogy az ethikára nagy befolyást gyakorolva azt renddel, határozottsággal és számtani szabatossággal köriilvonalozta, s hogy a szám-, mér- és csillagászatiam tudományosságot fejlesztette, azt, ha nem is általánossá, de mégis kedveltté tette s a további búvárkodásnak az utat előre egyengette. Foglalkoztak még a pythagorensok művészetekkel ás u. m. költészettel, zenével és gymnastiká- val Költészeti működésükről ugyan semmi nevezetes mondani valónk nincs, mert a kérlelhetlen kritika Pythagoras „arany mondatait“ s több más ilynemű versezetét egy későbbi kor termékének tartja. Hogy ők azonban a költők müveit, Homer s a cyklikusok epikus termékeit ismerték, azt nemcsak fel lehet, de fel is kell tennünk.

" A zenészét iránt is nagy hajlammal viseltettek, azt nagyban művelték s annak történetében a hanglépcső felfedezése által foglalnak el jelentékeny helyet. De legfontosabb szerepet talán a gymnastika játszott. Ép lélek csakis 1 2

;’>4

1) Diog. La'ért. Pytliag. 583.

2) L. Mátray i. in. XXIX. 1.