Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1889

22 clezve, áll az isteni monas, az isteni széliem. A monotheis- mus tehát inár egy kissé nyilvánul, a mesék sötét éjjé után az igazság hajnala már dereng s egy Ding. Laer- tiusnál megőrzött monda szerint Pythagoras a Hadesbe való lejárata alkalmával Homer és Hesiod lelkeit az is­tenek felőli nyilatkozatukért nehéz büntetéseknek látta alávetve. Ezen mondát el nem fogadhatjuk ugyan, de annyi bizonyos, hogy Pythagoras a Homer és Hesiod theo- és kosmogomiai tanait nevetségeseknek tartja sa monotheisnmsrúl akárhányszor nyíltan beszél. Különben amonotheismus felől még Pythagoras előtt éltsophosoknál nuskodó nyilatkozatokkal találkozunk. Philolaus már in­kább monotheista. <) Sokrates kortársa s róla mondják, hogy ő foglalta volna először írásba a pythagoreusok tanait. Szerinte Isten egy, örök, változhatatlan, minden mástól különböző lény, egyedüli oka a világi valóság­nak, ki örökké föltételezi és föntartja a világrendet, úgy, hogy a világ, melyet egy isteni lény kormányoz, valamint öröktől fogva volt, úgy örökké is tart, mert sem abban, sem azon kívül nem találhatunk más okot, mely azt szétrombolhatná. Isten a legfőbb uralkodó, ve­zető és egyedül bölcs. Legközelebbi rokonságban áll hozzá a tüzes természet, mely a világ közepén van (Centralfeuer); s épen azért bizonyos értelemben azt is mondhatni, hogy a központi tűz az isten lakóhelye. Azért is nevezték azt a pythagoreusok Zeus őrhelyé­nek vagy várának (Aid; Zf.voc -yvp;). Az isten és emberek között a démonok foglalnak helyet, mint kö­zép lények. Mind ezekből ugyan azt következtethetjük, hogy monotheismusról a maga valóságában a pythagoreusok- nál még szó nem lehet. Hisz' Pythagoras maga Apollo

Next

/
Thumbnails
Contents