Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1888

n a szó közepén', dieseleket (ellenségeket) 71; elleseg 145; öss (önts) 118, össetek 57. Itt az n először assimilalo- dott á igy lett a tt■+/ bői — ss ; kizatol 177 (kinzatol); mu- kálód van 181 ; n a szó vegén a bán, ben ragból többnyire hiányzik : balvanokba (e h bán) 71 ; almomba 230.

ny. szóközepén: kezerytetönk 26; kezerehed (kénysze- ritsd) 178; kezerejtek 230; kitelen 140 (kénytelen; Székelyföldön tételen.) kételensegekben 151.

s. az első szóban : elő 162, bár első sőt elülső alakban is gyakori.

t. szóközepén\ tásd (látsd) 73: kerbe 243 (a beszélt nyelvben ma is); te miad (miattad) 222 ; néha még egy vocalis a t-vel, mint ezt a vocjIís kiveszésénél is említettem ebben : hitlen 118, hitetlen; bocs<utam volna 73 (bocsátottam), a -tét képző rövidebb itt: eltávoztad 77 (e. h. eltávoztattad).

I. a szó végén : mia 71, qa stb ; mer 85, 86, miken (miként 71), üké gyűlölőktől.

v. szóközepén\ semmie lön 14 (a székeljek ma is igy mondják); koazban (kovászban) 159; fekees iiS, örvény 211 (ösvény); aló (alvó) 77; alandotok 61; eskőm (esküvém) 78; haragandol 123; fuala 122 (fuvala); yangya 158, yionak 233 (ivának); toab lói (toválb) ; alasrol 236 (alvásról); eütől (évűtől) 136' mielkedetid 81: nyeli 185; füeket nb eendi 153;

eönek 183; enek 91 (evének); igen gyakori a tesz, vesz, lesz, hisz, visz, eszik, iszik igék történeti múltjának összevont alakjaiban : lől 56 ; lönk 72 ; lök 77 meg ön 90 ; ten (tén) 3 ; tőm 62; tőd n; hynek 70; hűn 197; eön 62; ööm 250; eönek 183; ű.iek 70; vőnek 16; ki vüi (vivői) 60; stb. Ilyenek továbbá: nyelőtől 99 (nyelvűtől): hytok 159 (népiesen ma is igy) ; bial 273.

Végül 2 pl e szóban : kedonek 241. Egész szótag hiányzik e szóból: kencze 191, ma: kemencze.