Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1888
A mássalhangzók változásai. A mássalhangzók változásai között legnevezetesebbek : az időmérték változás; a keménységi fok változása ; az úgynevezett részleges assimilatio ; a rokon hangok változása és az articulatio változásba mássalhangzó elveszése; a mássalhangzó betoldása; a hang átvetés (metatúesis). Az idömérték változása. Csak nemrég értelemnélkülinek tetszett volna hosszú és rövid mássalhangzókról s ennélfogva a mássalhangzók idő - mértéki változásairól beszélni. Ma már helyes felfogással épen úgy beszélhetünk rövid vagy hosszú mássalhangzóról, mint rövid és hosszú magánhangzókról, mert a mennyiben mint hangok szerepelnek a beszédben, csakugyan úgy egyiket, mint a másikat ejthetjük röviden is hosszan is. Időmérték változás alatt a rövid consonansnak megnyúlását és a hosszú megrövidülését értjük, mint történt /-lel e szóban: szallag e. h. szalag, vagy az r megrövidülése a megelőző vocalis megnyúlása folytán dialecticeaz ara szóban e. h. arra. A consonans megnyúlása bekövetkezik pedig, vagy minden látható és kimagyarázható ok nélkül; vagy assimilatio- képen a rag vagy képző mássalhangzójának kiveszése következtében, pótló nyujtásúl. A mai nyelv nem sok példát mutat a consonans pótló nyújtás nélkül való megnyúlására. E codexben következők fordulnak elő : t. /. Isten engem en y^iosagomtul fogvan tanytóttal 64; Effrem terjedeset 71; Nemely iffio kedeg követi vala ütetcsak egy gyolcsban 234. Es kezereitenek nemely elő mulo Cire- nosi simon nevő embert: faluból jövőt Alexandernak es ruf- fosnak attyath, hogy venneie ü kereztét 236. 2. gy. Egvgyes, egygyetlenseg 119, es az után tizenegygyen latiak i85, mongygyatok 260. Gyakori a g -f j találkozásánál a felszólító módban,
