Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1888
21 Vandátok 61. A mainál'rövidebb tőhez járul a személyrag itt: hogy híven elettek legyen ü neveben 163 (ma: életetek.) helyt 203 (ma helyet.). Kivesz a szótövéből az e: Azért ki idvezölni akar ha- romsagrul igyen erzjen 26 (e. h. ér^zzen); kiezt volna tendő 238 (ma: teendő) ineklyetek 84 (énekeljetek.). Ki vesz az i szó elején pl. yedetes 97 (ijedetes.). (Ezt a szót Székelyföldön ma is igy használják némely vidéken pl. megjedten ; a jedség úgy elfogott vót hogy stb); Ne habo- rogygyek ti zivetek : se iegygen; skariot fia iudas' 158. (igy midenütt.) Kivesz az é az éj szóból pl. yel, e. h. éjjel 158, s több helyt is. Kivesz az u saryanak 130 (e. h. sarujának.) Az engemet, tégedet röviden is Írja pl. orcel algyon téged 268. A tesz, vesz, lesz s többeff. v tövű igék ilyen összerántott alakjai fordulnak elő: hyk (hivék) 98; lök (levék) 77; töm (tevém) 62; tén (teve) 3; lőnk (levénk) 72 ; vűl (vivél) 60, lásd igeragozás. Sajátságos a miatt ezen alakja: ma, pl. kik ma 273 - kik miatt. A hangzók megmaradása alatt értik a hangzóknak előfordulását oly szótagokban, melyekben a mai nyelvben nem fordulnak elő. Ily bősége a hangzóknak a Döbrentei codex • ben is főllelhető, bár az úgynevezett teljes szótő elég ritka esetben jelentkezik. így : nincsenek ez könyvben meg irvan 163, hol a könyó' végső vocalisa ma már consonanssá változott a köny« közbejövetele utján, melyet ma is mondanak népiesen. A fejlődés ez : S, ü, v. Ilyen : kutyaiaból, mely szó r.em egyéb a mai kut-ná\,verem értelemben,lásd e szót ;itt annyi,mint kutjából; ilyen ez is: esedes 156 (esdés); ezönt 5. melyben az accusativus eredetibb*) n -)- t ragja is benne van, azt hiszem, *) Conf. Simonyi Névragok 86 lap.
