Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1888

ié

felváltva hol: setét, hol: sötét); bennek 78 ; temjen 107 (Az írod. nyelvben tömjén dialectusban pl, Erdövidéken «mién); neve- kegygyek 124 (Erdövidéken is növekedni, növendék pl. A növendék megnő s a veszendő el vesz. Km); miden 165 (midőn); gyettrettek 151; gyetretik 153; elebelieknel 154. Valószínűleg a zárt e rövid, a nyílt hosszú önek felelt meg.

/, e, ü, «-vei váltakozik terelmes (türelmes); ellel 123 (űllél); ellőivei 122 (üllőivel.) (Csak pár szóban.)

é, e.

Az e betűvel jelölöm azon zártabb é hangot, mely e szavakban van : ég (ardet), vég (finis), rég; melyekhez képest az ég (coelum), még, akarék stbeff. é-je nyíltabb ejtésü, s oly viszonyban van a kettő, mint a zárt g és nyílt e hang.

e van i helyett: késért 74 (Erdövidéken e szót és többi származékait is mind ilyen zárt i?-vel mondják, épen, mint a kigyót: kígyónak); kísértettek 61 ; tekancs 73, 75; tekentet 75,239; (szintén g-vel mondják mindkettőt Erdővidéken); rezent 146; kencsezneteK 151. (Alapszava ennek is kgncs Erdővidéken) ennere. segeh 115 (A felszólító módban gyakori.)

é ál! ö helyett: bevseget 3 ; idén go (időn); bívöllyetek 152: fertezetbe 152; fertezet u. o. miden 165 (midőn). é áll u helyett e szóban arcéi 244, 268; ma arczul.

i, i.

i, í- e, f'-vel váltakozik: migyen 14 (megyen); tive 71

(teve) ; jöveti 127 (jövete); tizi (teszi) 143; meg hérvattam 247

(Udvarhelymegyében Farkaslakán ma is: hirvadnak és el- hirvadnak.)

1, í: o S. isteke 148 (Háromsz. megyében: asztgke); ü nekik zílöjököt es frgejeket üte go ; bivesek (bővelkedők). A ritkább esetek közé tartozik.

é i ű, ü\ idvezit 10 ; fii (fül) 12 ; bidös 71; binösöknek 74 ; iltete 71 (ültete); ziksegert 77 ; binönkent 87 ; zizek

\