Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1888

\

112; sillyedenek 122; ziletett volna 139; u. o. ziiletneük is; idvözölhesseuek 148; idvössegnek 151; igetesemhez 247.

i [y): u-val a tyúk szóban: tyk 136; tyikmonyat 168; néha a -juk, -uk birtokos-személyragban is pl. zaigban 70 (Csikban és Háromszéken ma is rendesen -ikkel mondják : lovz'k, szalmájzk).

i:é\ könyörölvin 1; virlengőt 9; tilelmedbe 9; ellen- sigimért 9; itil 9 (Erdövidéken ma is z'-vel mondják); ediny 10; igő 10; inek 59; elmijenek 61; il (él) 65; mizivel 73; eligejte 73 ; itild meg 74; zekit 87.

ö, ö.

ö\e, e: edösseges 3; tegödet 3 ; terömtő 4; mindön 10; töttem 10; dicsösegöm 10; tennön: 10; felvöttel 59; meg- öve 90; töttünk 91; eröttök no; törödelmes; Ölsebet 209 (Erzsébet). Az ó'zés a legtöbb codex e közös sajátsága itt is nagyon gyakori.

ö áll 4 helyett itt: környúközeti 88; 212.

ö : i váltakozás van a következőkben : idvözöh 10 ; erős- söhön 88; dicsösöhönek 112; (Ez az öjt képzős igék felszólító módjának épen oly állandó sajátsága, mint az o: i változás az ojt képzősöknek.) hivöhe 277 (hűsítse); őnseg 183 (Ínség).

ö,ö:ii,ü-vc 1: főieddel 9 (füleddel); zönnyenek 9; özen- tel 10; környől 10; törésé 11; tűrése; nekönk 40. (Az -ünk ragban rendesen mindenütt ö áll); tütönk 47 (tettünk); kölde 70; elköldven 268; környölönk 72; őröltét 82; binónket 87? örölenek 139; küvöl 147; gyölnek 148; gyömölcs 215.ii, ü.

ü\ í vel: küssebb 26 (Erdővidéken szintén Így); ünsegbe 89 (E szó önség alakban is előjön); hütben 138; küvöl 147; zübe 148; hütötlenség 170; ügyekezik 178. Mindezen szók az ünség kivételével Erdővidéken szintén ü vei használatosak.