Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1888

dovidéken : kicsid); az -w-t: nagyságosokat 91 ( nagysze­rűeket); a -beli-1: ércbeli 17; templombeli no; kepebeli 118. az -i-t ezen ma szokatlan kifejezésben : ot kedeg vala nemely ember ü betegsegeben barmincznyolc évi 259 (— ki 38 év óta beteg va'a); vembi 230 (vénebbjei). A közép fok bb képző­jét, mely hol röviden, hol hosszan fordul elő : könnyebség 3; job 58, 75; jonkab 75, 174; hitvamb i42;zepb2Ö4; nagyubb 194, 223; jobbakat 197; zepbbek 264. A felsőfokot rendesen körül Írva fejezi ki: (Mária) igen job rezt valaztot 210 („op- timam partém elegit.“ Vulg.); igen keserő 125 (amarissimus). Egyszerű alapfok is áll a felső f. helyett: O te ki azzon nép közöt zep vagy 247. („() pulcherrima inter mulieres“ Vulg.) A szó összetételnek szintén találunk nyomaira, bár min­dég nem Írja egybe az összetételeket. Álljanak itt csak a következők: attyanfiának 62; törventetel 65 (nincs össze­írva); napestig 66; mígnem 66 (donec); demaga 66; ba- romilöfőld 66 (pascui); innep 67; innepnap 68;üdnep 140; faerdő 67 („silva lignoru n“,); olayfa 101; kútfejeket 67; ár­víz, árvizek 70; közirtot 70; felzel, alzel ( szél) 70; pokol­angyal 71; alma őrizet („pomorum custodia“) 72 : törvény tudó 75; hamostevők 81; bozzo allasnak 82; ozlop fellegek- b 1 85 vilagviselő 95 (1 ucifer.); kőhegyet 97 (petram); va­sárnapi 109 ; idő nap („tempós?) idő nap előtt („ante tem- pus“) 12 (A nép nyelvében ma is élő kifejezés); naznagy 142 ; kepmutalo 180; holnap („cras“) 191; tövis koronáról 205. Leggyakoriabbak a jelzői és birtokos önzetétek. A névragozás. A rendes névragok közöl némelyek egészen mostani alak­jukban fordulnak elő, másoknál eredetibb vagy teljesebb ala­kokkal is találkozunk. 1. A tárgyragja mint említettem: t, -th, nt. Egysze­rű -t van: Bocsata üte/ herodeshez. 240; mi nem ehet vala­

Next

/
Thumbnails
Contents