Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1888
33 II. ALAKTAN. A szóképzés. A képzők a maiakkal lényegileg azonosak, csak némi hangtani külömbségek találhatók. Némelyek u. i. a mainál rövidubb tőhez is járulnak, mint a -ság itt: sokság, másoknál maga a képző rövidebb, vagy hosszabb egyhanggal pl. az -alm, elm. Feltűnőbb eltérések a következőknél találhatók : 1. A. denominalis igeképzők közül az -/, a mainál rövidebb tőhez járói ezekben : vezteg/j 43 ; megundokla 92 ; inek- lyetek 105; íinlessed 10; orzagl m ; 134; 216; izl 142; érdemi 228; tovább képezve: azju/asokban 128: karoml 195; szokatlan: neheze/ (e. h. neheztel) s tovább képezve neheze- lesed 123: zomorol 221, ma: szomorodik,beteg/25G. továbbképezve itt pstor/atik 146; köncsön/ 24; gonozl 24; — 2 ma nem használt ebben: mag-zo 71; fezkes 88, itt ma / van: fészke/; bünzenek 124; kencsez 151; megzemelyezven 187; tanalcsozo 131. továbbképezve: hirzet 11; hirzetik 20; -ol -öl, ul, ül. nyavalyol ^2; meghatoro/tak 62, 108; kölcsönöl 168 ebben ma 2 képző van : kölcsönös. Ezen képző igen gyakran áll a mai -od helyett pl. romorola 211. 1. a szavakat. d -f- z: övezik 95; megöveafee 158; -h: merg/zöni 92; helyet 109, 122; bün/zödnöd 259; ki hirhöttek 2689. A mai -z'/ nek eredetibb aiakjai: ojt, -ejt, -ójt zobadoj- toja 4: hüvóytezjen 43; megrezegejted 59; haborejt 94; kepesejt 161 ; elevenejt 122; de már összevont -ét és -it alakban is található : nyomorzí/tassék 4 ; megelevenit 5 ; -ászt: viga2/ 111; megvigaa/ya 87 ; ma még az -1 is hozzájárul: megvigasztal. 2. A deverbalis képzők közöl: szokatlanabb képzések: a gyakoritó -a tovább képezve : kérdezkednenek 160. cl, ütel 228, mozzanatos képzők; m\ folyamiam 109; - ml metathesis- sel: félelmek 58: megfelelőinek 59; -ol, megalazolek 98; a 3
