Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1888

mai iil képző ; -ked: kereskedni 178 (keresni); kérdez/Wni 160;

■ al meglankaztala 31. -d kerődni 232 (rágni) megnyomodnak 106. U: onzollonk 119.

A müveltető képzők sok esetben -tat, -tét alakban járulnak a szavakhoz, melyekhez ma -al és -et alakban, viszont -at, -et alakban azokhoz, melyek mellett -tat -let alakban vannak, így: meg fogtat 10; irtat 86 (írat); mértét ma csak méret; ol- tatott 188; fogtat 235 ; vidamoltassa 88 (ma vidármV) ; rövi- debb a mainál itt: lefeköt' 2; szokatlan ma: lakoztat 71; fel - magaztata 112; tuttassatok 140; őröltét 82; öröltesse 88.

A visszaható képzők közöl-, -ol meg nyavalyolek 42 ; megzavarol 259; (megzavarodik); a -ez, -oz. En oheitasom tőled el uem rejthet 42; mártózik 61; lankadoz vala 93; kod, -ked: csodalkodanak 133; gondolkodom 42; -k ez: világgal környékeztél 88 ( ; vetted körűi magad); -ód-, moa- gadnak vala.

A szenvedő igeképzés épen oiyan, mint a müveltető; gyakran megkétszenzi a képzőt. Pt. leletnek 66; láttatik 75; mertetik 180; vetetendem 185.

Megjegyzem, hogy a codex jórészt a szt.-irás fordítása lévén, a szenvedő igék nagy számban fordulnak elő benne, de az is kétségtelen, hogy az iró igyekszik a lehetőségig kerülni a passiv formát még pedig többléleképen.

1) -oz (ik) képzővel. Te labad vizbe mártózik 61.

2) az ige csel. alak. egy. sz. 3. személyével: Es jesust ostorozván ada. hogy fezölyön 230 („crucifigatur“ Vulg.) fezölne 235 („crucifigeretur“); ki elötlöt 135 („qui eft’usus est.“)

3) csel. al. több. sz. 3. személyével : Immár it keresik az sáfárok közöt hogy melyet hyvnek lellyenek 129. („Et hic jam quaeritur .... inveniatur.“ Vulg.); zegenek is hirt hallónak 120 („evangelizantur.“)

4) a csel. al. több. 2. személyével: hogy ti itillyetek 129 („ut a vobis judicer“ Vulg.)