Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1888

26

E codcx igen nagy mértékét tünteti fel az assimilatió nak, mi alapját abban leli, hogy sokkal nagyobb tért enged helyes Írásában a kiejtésnek, mint az etimológiának. Esetei: i. Á megelőző consonans hasonul a következőkhez. így lesz d —|—t — tt: mivelkettel 61 ; kezettöl 77 ; elfettcm 86; szelleteitől 106; kereztelkettek 169; haraguttal 123; attam 169; befogattak 169; megköröztölköttünk 181 ; megtantorot- tok 227, 233; fettetik (fed) 272. — nyt = tt\ öttem 14 (öntém); elöttek 72, öttenek 91, kiöttöm 108. — gy ~Yn ~ nn: vannak 270, de gyakran dn lesz. (Erről más helyt.) a -j-n ritkán assimilalodik a névelőben, rendesen megmarad: aznak 259; úgyszintén nem assimilalodik a többi rag kezdőbetűjéhez sem. d -j-n - nn : innep 67 (más helyt idnep). gy-Y-t — ít: vattok 74; 144: hattat (testamentum) 96; háttá meg 197; meg hattunk 207. d-yz-=--zz\ mazzag 257 (dialec tusban Erdővideken ma is). «4-/ = //: egyellő 74 (nálunk) 78, 109; hasollatik 78; hasollott 109; hasollatott 128; hasollok 189. r-f-j = jí : tassolynal kil 238 (tarsoly). 24-j = ss: igassa- eroment io; üdvösségét 125. sz -j- j =ss : gonossagot 271 ; kesseg 247; s 4- sz =ssz : vazzegeknek 163 (de vaszeg is).

A tőszó végső mássa'hangzójához assimilálódik a v, j, ny, h, r, s az n e szóban Barrabas 230. így lesz az «4-/ = nn\ menneri (menjen) 213, bár nyny, nny és ny alakban is található. sy-j = ss : cedrussai 41; cedrussait 78 ; 2 -\-j a felszólító módban néha ==> zz : kegyelmez8 59. Itt megjegyzem,hogy a j rag és módképző assimilatiójs nincs következetesen át- vive, hanem részint assimilatióval, részint a nélkül fordul elő, sőt assimilatió nélkül gyakoribb. így: vezjenek 75; ho- ziaja 106; panaz/a 144; izja 175; ozioban (asszuban) 241 ; Írjatok 21O; térjék 217; őrizi 221.

r 4- h = rr ez idegen szóban: mirrat (= mirhát) 246; n-Yny=nn. tudománnal 274 (iráshiba is lehet). A val,vel, va, ve ragt' betűje legnagyobb részt assi nilálva fordul elő: