Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1888

segedde 74 (néha a v kivesz, setnmie) olyanná 74; zammal 89; víggá teszi 97; eyiel 103; dorongokkal 228 (de meg marad itt : kikkel 273, halaival 207); örömmel 265; porra; zovar- rant (szivac-ot.) 236 (de azzony embervei is 255, sietetvel) örö- közve 134 (örökössé).

Hozhatnék még számos esetet fel, de elégnek látom csak e nehányat felsorolni, mert itt is épen azon változások vannak meg, melyekkel a többi codexekben találkozunk.

Kemény ségi fok változása.

A beszélönyelvben egyike a legközönségesebb jelenségeknek ; a nyelv kényelem szeretetére vihető vissza és abban áll, hogy kemény hangzók lágyak előtt s viszont az utóbbiak keménységi fokához alkalmazkodnak; gyakran e nélkül i« a keményebbek meglágyulnak, mint a k e szóban kazdag, melyet ma már mindenki gazdagnak mond.

Keménységi fok változás áll be a következőkben : g áll k. helyett: vete^-edven 171 ; kezdeg (kezdéj) 178; gyakori főleg akkor, ha a k lágy mássalhangzó elé kerül : zegbé (székbe) u; incselkedesegben 14; nemzetedbe 72; ez- tegbe 6g; gonos«ágogba 82; gyülekezesegbe 86; völgyegbe 88; tartomanyogba 90; vezelegböl 93; kezegből 109; rej- tegben 258; mertegben 273; ilyen ez is: tarsagnak 181.

k : g: kazdageitok 151 (gazdagság is) venyikek, venyike 217; főleg kemény foghang előtt: megfojtanak 44; éktelen 85; ördöktől 152; ziksektekben 126. ziksektek 238.

d áll t helyett főleg ha lágy ajak hang előtt kellene állania : parancsolatban 10; böjdbe 62 ; nemzedbe 69; udban 86; őrizedbőlio8; itiledben 13t; iledbe 215: zolgaladban 142 ; sz. előtt: üdcz 243 ; zeredzc 207; tedcik 228 : 273 ;

szóvégén : ked (két) 274.

t: d: szóvégén : oktatandó/, (oktatandod) 82; neket85; kisdet 144, 191: kerent (kérend) 168; ezen kívül kemény to