Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1887

17 emlitém, hosszan nyúló, szabálytalan négyszög, melynek kiterjedése, délnyugattól északkelet felé egyenes vonal­ban véve, s pedig a Maros jobb partján levő „Caram- ba“ nevű volt fogadótól a váron és városon keresz­tül a tövisi ut irányában a Bilak alatti „Ördöghegy- nyilás“-ig terjedöleg körülbelül 9800 méter; a Maros­tól (Felső-Váradjával szembeni a vasúti indóházon, a város és váron keresztül, egészen Sárdig, tehát a dél­kelettől északnyugati irányban képzelt egyenes vonal hossza 9700 méter. A déltől észak felé gondolható egye­nes a marosportusi hídtól — a katonatemetőn keresz­tül — a Dumbráva és Kerékdomb hegycsúcsok közötti hegylejtőig 8800 méter. A kelettől nyugat felé a kisökrösi szőlőlábtól a váron és városon keresztül a drombári hidasig fekvő egyenes 4800 méter. Ezen leirt területre terjeszkednek ki leginkább a Gyu­lafehérvár környékére vonatkozó növényzeti megfi­gyeléseim. Az ezen határt túllépő feljegyzések részben idegen forrásból is merített növényspecieseket tartal­maznak. Maga a város, mint már említve volt — 226 és a vár a csillagdánál 244 méter magasan fekszik az Ad­riai tenger színe felett. Minthogy pedig a vár ezen plateau- szerü résznek egészen a keleti s aránylag legmagasabb pontjára s magának az egész völgynek közepére épít­tetett s mivel maga a völgy elég tágas, mely több ol­dalról összejövő völgynek központját képezi: elmond­hatjuk, hogy a vár az egész vidéket mintegy uralja s _

Next

/
Thumbnails
Contents