Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1886

8

rel ki nem vívhatta, —- más úton, rokonsági kapocs által szerette volna magának és utódainak biztosítani a befolyást Magyarország ügyeire és e czélból leányának, Judithnak, Salamont, Endre fiát szemelte ki jegyesül; de a kezébó'l egyszer kisíldott hatalmat többé visszaszereznie nem sikerűit.

A német császároknak — ha a századok további folyását követjük — Magyarország meghódítására irányzott terve a derék és vitéz I. Béla alatt újólag életjelt ad magáról. Hanno kölni, Adalbert brémai érsekek és Ottó bajor herczeg, mindhárman“IV. Henrik kiskorúsága alatt a német birodalom kormányzói, ugyanis Magyarország függetlenségének rovására, a német földön tartózkodó Salamont, I. Endre fiát, oltalmuk alá vették és érdekében a hadakozást meg is kezdették, melynek azonban I. Bélának Dömösön váratlanúl bekövetkezett halála és Salamon trónralépte véget vetett. A trónvesztett Salamon később újólag sógorához, az ezalatt nagykorúvá lett IV. Henrikhez folyamodott segélyért azon Ígérettel, hogy ha I. Gejza ellenében országába és trónjára a császár visszahelyezi, hűbérurának fogja őt elismerni és neki évi adót fog fizetni. IV. Henrik sógorának kérelmét teljesítendő, nem késett ugyan hadaival az országba jönni; de mivel eleséget fegyveresei és lovai számára sehol sem talált, a tűrhetetlen nélkülözések következtében minden eredmény nélkül az országból kivonúlni kényszerűit.

Ha azonban a német császárok terve — az önző és zsarnok ‘Pétert kivéve — már az eddigi magyar királyok vitézségén is hajótörést szenvedett; mi természetesebb, mint az, hogy Szent-László alatt, ki ismét a régi hősies, de már keresztényi leg bajnoki szellemet tűzte ki népében irányúi és Kálmán király alatt, ki az egykorú prágai Kozma tanúsága szerint „a föld bármely fej edel-