Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1886

Eberhard salzburgi érsek II. Gejza levelére következőleg válaszolt: „Emlékszik Felséged, ha visszaemlékezni szives, azon barátságra, mely pár évvel előbb Istenben boldogult Wolf . . :. gróf és Felséged néhány meghatalmazottja közbenjárásával a salzburgi egyház és Felséged országa között köttetett és mely oly szilárd volt, hogy mind mi Felséged királyságának becsülésében mindig hívek- és alázatosaknak találtattunk, mind pedig Felséged is, miként királyi méltóságához illik, irántunk mindig barátságos indulattal viseltetett. E barátság ellenséges in- dulatú egyének fondorkodása következtében felbomlott ugyan mindkét részen, de legyen meggyőződve Felséged, hogy ez az én akaratom ellenére történt. Minthogy pedig Felségednek tetszik az egy ízben köztünk már létezett, de később megszűnt barátságot újra feleleveníteni és még szilárdabb alapra fektetni, ezért, de legfőképen azért, hogy Felségedben az egyház ügyeinek, Szent-Péter iránti hűségnek és Sándor pápa megerősítésének erős és kiváló

III. Sándor pápa pártjára csak az 1160. őszén Toulouse-ban tartott zsinat után állott, de fzen körülmény legkevésbbé sem zárja ki azt, hogy II. Gejza magyar király a salzburgi érsekkel III. Sándor pápa elismertetése ügyében már a toulousei synodus előtt összeköttetésbe ne léphetett volna, — Fechner Hermann ..Udalrich II. van Aquileja und Otto von Reitenbuch XII. Iahrhundert“ (kiadva az Archiv für Kunde Österreich. Geschichte XXL köt. 303. s következő lapjain) czirnű értekezésében foglalt azon különös nézetét, hogy a salzburgi érsek segélykérését II. Gejza e levélben, hidegen utasítja vissza, már maga az általam idézett levél tartalma is teljesen meghazudtolja. Szintoly téves Fechner azon állítása is (i. m. 335. 1.) hogy II. Gejza e levelet csak 1161. október havában irta; hisz tudva van, hogy e jeles királyunk már 1161. tavaszán (a legtöbb forrás egybehangzó előadása szerint 1161. május 31-én) megszűnt élni. — A levélben foglalt pettoui F.-t ,, Katona i. h., Fejér i. h. és Wenzel i. h. Frigyes névvel egészítik ki, de hogy minő alapon, az előttem teljesen ismeretlen. — A mi II. Gejza elődei és a salzburgi érsekek közötti barátságot illeti, itt mindenek előtt II. Béla, II. Gejza atyja és elődje, és I Konrád, Eberhard salzburgi érsek elődje között Felician esztergomi érsek közvetítésével létrejött béke és jó viszony értendő. Lásd Hannenheim i. m. 4—5. és 51. 1.