Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1886
52 "bátorság szellemével karöltve, Téged a megpróbáltatás idejében Krisztus oly rendithetlen bajnokává tett, hogy el lehetne Rólad mondani, hogy kész vagy nemcsak javaidat, de önmagadat is a szent ügy áldozatául hozni, engem fiúként egyesít Veled és tisztelendő tekintélyed rabszolgájává tesz. Míg minden lelkipásztor szeretető már akkor teljes, ha a gondjaira bízott egyházak javát lelkiismeretesen szívén hordja, a te szentséged szeretetének nagyobb fokú tökéletessége már onnan kitűnik, hogy nemcsak kész vagy a gondjaidra bízott juhok lelki üdvéért önmagadat feláldozni, hanem azonfelül még az ösz- szes keresztény híveket is Krisztus hitében és ez egyház fejének egységében megszilárdítani törekszel. “ ..Ha azt állítod Atyám, hogy a jámborság különböző jelei tettek engem Előtted kedvessé, távol legyen tőlem azt hinni, miszerint Te a hamisat is igaznak szeretnéd feltűntetni, hanem azt vélem, hogy ezáltal Te engem szentséged okosságával valami nton-módon lanyha- ságomból felrázni és szent erkölcseid kalauzolása mellett más útra terelni törekszel. Minthogy én azok közűi, miket Te rólam állítasz, semmivel sem rendelkezem, ezen tökéletlenségem nem kis fájdalommal tölti ugyan el szívemet, azonban részint a Mindenhatónak túláradozó irgalmassága, részint szentségednek, — mely, mint látom, azt óhajtja, és erősen hiszem, hogy óhajában nem is csa- latkozhatik, — érdemeiért legalább némi javulásom reménye vigasztal. Azért pedig, hogy Te kiváló okosságoddal engem arra figyelmeztetsz, hogy mind szavaim-, mind cselekedeteim által fényes tanújelét- adjam annak, a mit már szilárdan keblemben hordok és Veled erős kőfalként lépjek föl Izrael házának ügyéért, fogadd legforróbb köszönetemet. Jól tudod Te, hogy Krisztus testének több tagja van; egyik tag a szem, mely Isten egyházában előre
