Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1886

44 is a paviai zsinaton elnöklő egyházi férfiak belátták, hogy csak azon esetben adhatnak súlyt és nyomatékot a zsi­nat határozatainak, ha azokat úgy tűntetik fel, mint az összes egyház képviselőinek és igy egyetemes zsinatnak határozatait. E czélból mindenek előtt a fontos püspök­ségek és kormányok hiányát igyekeztek eltakarni. A vi­lági grófokat bízták meg azzal — miként az egykorú Sa­lisbury szavaiból láthattuk, — hogy püspökök nevében írják alá a határozatokat. így nemsokára hemzsegett a hivatalos irat az aláirók neveitől. Ezek előrebocsátása után most már ezen fejezet ele­jén feltett kérdésemre habozás nélkül felelhetek. A ma­gyar király a paviai zsinat határozataiba soha bele nem egyezett. Eltekintve azon nem kis horderejű érvtől, hogy a magyar király neve a zsinat hivatalos iratának nem minden szövegében van meg,1) ha II. Gejza követei és levele által a zsinat határozataiba beleegyezett volna, miért tartotta a császár szükségesnek a paviai zsinat határozatait nemcsak tudomásvétel, — hanem mi több — megerősítés végett Dániel prágai püspök által a magyar királynak átküldeni?2) Vagy talán a zsinaton esetleg je­Biscliöfe erwähnt, von welchen gar keine Erklärungen Vorlagen, deren Meinung aber mit Sicherheit zu gewinnen hoffte .... In­dem man so den Kreis der angeblich zustimmenden in bedenklichster Weise erweiterte, berechnete man die Zahl der Erzbischöfe und Bi­schöfe, welche die Beschlüsse der Synode anerkannt haben sollten, auf 153, von denen aber nur ÍÍ zu derselben wirklich mitgewirkt hatten.''1 ’) így például: Brown „Appendix ad Fasciculum rerum expetendcirum et fugiendarum“ kiadásában a magyar király nevét az aláirók között hasz­talan keresed. *) Epist. Henrid Praepos. Berchtesgaden ad Eberh. Salisb. Bahewinnél i. m. II. 82. fej.: pro conűrmandis Omnibus, quae facta sunt mit.tuntur legati, dómnus Coloniensis in Franciam, Verdunensrs in Hyspaniam, Bragensis in Ungariam“.

Next

/
Thumbnails
Contents