Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1886
sek nők az egyházviszálylyal szemben kezdettől fogva követett és jelen értekezés következő fejezetében bővebben tárgyalandó magatartása. A zsinat hivatalos irata az aláírók között említi továbbá Hillin trieri érsek-et is és hozzáteszi, hogy suf- fragan püspökeivel együtt a zsinat határozataiba beleegyezett, holott a berchtesgadeni prépostnak a salzburgi érsekhez, Eberhardhoz intézett levele határozottan ellenkezőt állít, midőn igy szól: „Az általunk előbb említett távollevő érsekek maguk és suffragan püspökeik nevében teljesen mind beleegyeztek, kivéve a trieri érseket, ki midőn útnak indúlt, betegsége által akadályoztatva csak levelet küldött, melyben elmaradásáért mentegetőzik.“1) Ha pedig ezen felhozott érvem még elég nem lenne, úgy hivatkózhatom Eberhard bambergi püspöknek Eberhard salzburgi érsekhez irt levelére is, melybe a többi között ezek foglaltatnak: „a mi országunkból egyedül a trieri érsek van azon érsekek száma között, kik nem tettek magukévá a határozatokat.“2) Térjünk át most a zsinat hivatalos iratában foglalt ; harmadik ellenmondásra. A szöveg szerint az angol király is beleegyezett volna a zsinat határozataiba. Erre egyszerűen a bambergi püspöknek a salzburgi érsekhez czímzett levelére útalok, mely szerint „a franczia király követe kijelentette, hogy királya mindaddig egyik pápát sem fogja elismerni, míg ő a császár követeit nem fogadja, Az angol király követe pedig erre kimondta, hogy valamint ezen, úgy más ügyben is, ugyanazt fogja ő is akarni, vagy nem akarni, (a mit a franczia király.) “3) Ezen *) Epist. Ilenric. Praepos. Berchtesgaden ad Eberh. Salisb. Archiepp• Watterichnél i. m. II. köt. 471. 1. 2) Epist. Eberh. Bábinberg. ad Eberh. Salisb. Eahewinnél. i. m. II. sí. fej. 40 s) Ugyanott, Eahewinnél i. m. II. 81. fej. >
