Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1886
39 kisebb elegyítése nélkül tudomásodra hozni. “ ’) Ezután levelében elbeszéli a zsinat lefolyását és tudatja az érsekkel, hogy Victor ismertetett el törvényes pápának. Miért jelenti tehát mindezeket a császár, ha Eberhard a zsinat határozataiba beleegyezett? Maga Rahewinus is, ki szintén közli az epistola praesidum concilii szövegét többször idézett művében, megfeledkezik magáról és alább bevallja, hogy bizony a salzburgi érsek a zsinaton nem vett részt.2) Végül annak igazolására, hogy Eberhard a paviai zsinaton részt nem vett, sem annak határozataiba bele nem egyezett, hivatkozom a császárnak azon levelére, melyben az érseket a cremonai zsinatra hivja meg s melyben a többek között ezeket mondja: „Minthogy tőled, annyira kitűnő és nevezetes herczegünktől, oly sokat reméltünk és szentségednek tisztelete iránt Isten szent egyházának és birodalmunknak szükségleteiben nem kis bizodalommal viseltettünk, midőn Isten egyházának állása annyira ingadozik, a páviai zsinatra, hol ép úgy az egyházi, mint világi herczegek Isten dicsőségének és a birodalom tiszteletének előmozdítására ünnepélyesen egybegyűltek, személyedet is követeink által meghivtuk és nagyon csodálkoztunk a felett, hogy nem jöttél el.“3) De mindezen felhozott idézeteknél jobban meghazudtolja az epistola praesidum concilii állítását a salzburgi ér') Epist. Imperatoris ad Eberhard. Salisb. Archiep., Ráhewinnél i. m. II. 79. fej.; Pertz. i. m. IV. köt. 123.—124. 1. és Wattericknél i. m. II. köt. 481. 1. 8) Rahewin i. m. II. köt. 83. fej. „Quare autem tam crebrae litterae Eberhardo Salzburgensi archiepiscopo super gestis concilii (se. Papiensis) directae sint, haec fűit causa. Cum ad concilium iter cepisset et iám per fórum Julii et per marchiam Veronensium usque ad civitatem Vicentinorum pervenisset, gravi correptus infirmitate gradum sistere domumqne redire coactus est.“ . 3) Epist. Imperat. ad Eberhard Salisburg. Archiepp., Pertznél i. m. IV. köt. 128. 1.
