Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1886
38 taiba beleegyezett.1) Ezen állítás megdöntésére mindenek előtt hivatkozom nevezett salzburgi érseknek Raymund gurki püspökhöz intézett levelére, melyben az érsek a többek között ezeket Írja: „a berchtesgadeni prépostot küldtem a császárhoz, hogy mentsen ki engem az úton meglepett betegségem miatt.“2) Ha Eberhard érsek beleegyezett volna a paviai zsinat határozataiba, miért értesíti az említett prépost őt a zsinat lefolyásáról és az ott hozott határozatokról? A prépost az érsekhez intézett levelének elején már így nyilatkozik: „Ha mindent, mit hallottam és láttam (a paviai zsinaton) le kellene irnoin, nem levelet, hanem egy egész kötetet kellene hozzád intéznem. En tehát atyaságoddal a Paviában a két római főpap választásáról folyt tárgyalások kivonatát fogom csak közölni.“3) Ha a salzburgi érsek a zsinaton résztvett, vagy az ott hozott határozatokba beleegyezett volna, miért mondja Frigyes császár a paviai zsinat befejezte után az érsekhez intézett levelében: „Ha a Paviában megtartott zsinaton jelen lettel volna, mindenről, a mi részint ott, részint a római egyházban történt, személyesen meggyőződhettél volna. Nehogy azonban azok, kik hamis hírekkel és hazugságokkal már az egész világot eltöltötték, az igazságot elferdítsék és Téged is pártjukra vonjanak, szükségesnek tartom a dolgok lefolyását a tiszta igazság szerint, a hazugság legminus consensit. Episcopus Ferentinus consensit. Mantuanus con- sensit, Pergamensis consensit, Faventinus consensit.“ Tehát az első szöveg 54, a második csak 20 aláírást foglal magában. ‘) Pertz i. m. IV. köt. 127. lap; Watterich i. m. II. köt. 483. 1. 3) Epist. Eberhard, ad Raymund. Gurcens. Epp um. Tengnagelnél i. m. 393. 1. 3) Epist. Henrid Praepos. de Berchtesgaden -ad Eberh. Salisb., Watte- richnél i. m. II. köt. 471. 1. _ _
