Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1885

— 10 —

a io—20-szor annyival rendelkezőnek is dicsőségére vált volna. Ha tőle telhetett volna, az egész világot boldoggá teszi. Ez éles jellemvonás volt benne. A mely utón tudta, meg is tette azt.

De szellemi működésének tágabb tért nyújtott a lap- ircdalom Már 1874-be dolgozott a „Keletiben. Megem- litendők : Házassági ajánlatok (Jung után, 50. 51. 54 sz.) Erythrosnak az önképző körökről (Kelet 76. sz.) A barátságról (1876. 34. 35 37. sz.) Az erdélyi rom. kath. képezdei tanárok nyugdíjazása (261. sz) Pár szó a felső népiskolákról (Nemere 1875. 76. sz) A felső népiskolák jövőjének biztosítása (u. o. 87. sz.) A nők tornászaiénak fontossága. Megjelent a „Sport“ 1877, II. évt. 3. számában.

Az erdélyi róm. kath. irodalmi társulatnál, mint pártoló és rendes tag szerepelt és mint ilyen nemcsak névvel, hanem tettel is. Ezt mutatják következő czikkei : Az érzelem és átszellemülés költészete („Közművelődés“ /880.

6. sz.) Az ó-kori Görögország és mai (európai) Britannia hasonlósága, terület, vízszintes tagosultság s a világban való helyzetük előnyössége tekintetében (u. o. 1880. 17 sz.) Pár szó a esik Somlyói rom. kath. tanitó képezdékról. Naiv csevegések a remény és emlékezetről, (u. o. 1880. 50. sz.) Ünnepi beszéd Dr. HaynaldLajosról bibornoki arczképe leleplezésekor Csik-Somlyón a ferencziek zárdájában 1881. febr. 21-én. E czikk megjelent a „Magyar Koronádban is. A csókról (u. o. 1881. /7. sz.)

Továbbá munkálkodott a „Székelyföld“ ez. lapban is. Emléksorok kollégám fiatal szép feleségéhez (1882. 115, sz.) E lapban, mint munkatárs sokat dolgozott, mig 1884-ben annak szerkesztését átvette s egy évig folytatta. Azután a „Székely Nemzct“-neK lett levelezője, hol „Sze- recsen“ név alatt sok czíkle és levele jelent meg.

Ezcnkivüt a költészetet is művelte. Versei közül felemlitendők: Zaphir dalaiból. A bölcsész. Románcz