Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1885

— ii —

Geibel után, Busongó lányka. Sajkában. M . . . . hoz. Szivhangok. Szerelem-beteg. A legszebb álom. A szerelem hatalma. Szerelmes rajongásai. Virágfüzér. A szövő asszony. (Legenda.) Májusi dal 1875. 1876. Önvigasz. Őszi gondolatok. Itt felemlitendő még egy terjedelmesebb beszélye „A vadászlak“, mely azonban befejezetlenül maradt. A vadászatnak nagy barátja volt és erre kollégáit, főkép a természetrajz tanárait az ilynemű kirándulás alkalmával szerezhető tapasztalatok végett hirlapi'ag is buzdította „Az uj vadásztörvény és a tanárok“ czimü czikkével. Befejezetlenül maradt még egy terjedelmesebb értekezése ily czim alatt : A hús és növény-étkeknek az emberek táplálására vonatkozó jelentősége. Ezzel legkevésbé sincs irodalmi munkássága kimentve; én csak azokat soroltam fel, a melyeknek birtokába és tudomására juthattam.

Az erdélyi róm. kath. statusgyülésein a tanári kart mind Sz.-Udvarhelyit, mind Csik-Somlyón létében képviselte, mely áldozatot bárha anyagi megerőltetésével is járt, mindig szívesen meghozta a megtérítésnek minden utógondolata nélkül. Az 1865-iki országos kiállítás alkalmával a testület megválasztotta, hogy a magy. történelmi komgressuson mint kii’döttje jelen legyen. Az ily kiküldetések alkalmával törekedett a testületet nemcsak physikailag, hanem szellemi közreműködése által is képviselni. Eljárásának eredményéről mindig úgy számolt be kiküldőinek, hogy azok bizalmukkal a jövőre nézve is biztosították.

13 évi tanárkodásának utolsó fél évét a gyulafehérvári gymnásiumnál töltötte, hová ez iskolai év október közepén jött meg s kollégái által nagy kitüntetéssel fogadtatott. A légváltozás kárára volt. A somlyói jó, vasas savanyu vízhez, vulgo b o r v i z-hez lévén szokva, az itteni vizet gyomra nem szenvedte. Elyégre is csak