Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1881

is könnyen feltehető, hogy ekkor oly nagyító üvegeket is készítettek, melyek a kis tárgyakat meglepőleg nagyobb alakban mutatták, mi egyébiránt talán leginkább a kíváncsiság által lett előidézve, mert az első nagyitó üve - gek, melyekről a történelem említést tesz, „bolhaüve- gek“-nak (Microscopia vitra pulicaria) neveztettek s nagyításuk 30 szorosra tehető.

Minő nézettel bírtak 200 évvel ezelőtt e tárgy felől még a műveltebb osztályhoz tartozók is, láthatni azon adatokból, melyeket Schott feljegyzett. A tudós Scheiner (sz. 1575. f 1650.), ki ilyen praeparatum birtokában volt, Tirol egyik falvában átutazása alkalmával meghalt, de nagy nehézségekkel járt eltemettetésének eszközlése, minthogy a biró és a tanács azon babonás hitben voltak, hogy a halottnak okvetlenül bűvésznek és kuruzslónak kellett lennie, mert senki más nem hordhatna oly szörnyű nagy állatot egy kis üvegcsőben. A nagyitóba zárt bolhát t. i. fekete szörnyetegnek tartották.

_________

Az egyszerű ruagyitouvegek azonban nem elégíthették ki az emberi tudvágyat s azért csak az összetett mikroskop volt hivatva fontosabb vizsgálódások megkezdésére. Azon kérdés, hogy ki találta fel az összetett mikroskopot, a legújabb időkig tartó nem csekély toll- harczot idézett elő a tudományos körökben; de Harting*) és más tudósok adatai alapján kiderítették, hogy a mikroskop feltalálója a két hollandi szemüvegkészitő Middelburgban Janssen János és fia Zakariás (1590. körül) volt A Janssen-féle mikroskop igen egyszerű, két egymásba tollható csőbe alkalmazott üveglencséből állott, későbben javították e készüléket a szerkezet főeb veinek megtartásával.

A tárgyvilágitó tükör alkalmazása 1715 ben jött hozzá. Az 1786 — 1807-ki években törekedtek a lencsék szintele- nitését létrehozni; az immersio — vizcseppen át való vizsgálás — 1850-ben lett behozva és a legutóbbi években a polarisatio készülék is hozzácsatoltatott.

*] Harting, Das Mikroskop. Braunschweig. 1866—_—

_______________________________