Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1881

—------------------------i----------------8

M

ai napság már a mikroskop a tökély magas fokát érte elés az egyes gyárak vetélkednek egymással, hogy kitünőbbnél kitünőbb készülékeket szolgáltassanak meg« bízóiknak.

Volt alkalmam f. é. april havában Kolozsvártt a tudományos egyetem növénytani intézetében egy, Dr. Scharschmidt segédtanár ur magán birtokában levő, 500 frtos mikroskopot látni, mely még tulcsigázott igényeknek is teljesen megfelelhet.

II. A mikroskop rövid leírása.

Föltéve, hogy az olvasónak úgy az egyszerű, mint az összetett mikroskopot már legalább látni alkalma volt, csak röviden fogom annak elméletét és optikai részeit felsorolni s ezt is csak azért, hogy a már látottakat emlékezetébe visszaidézzem s ez által igénytelen soraim könnyebb megélhetését elősegítsem.

Ismeretes, hogy a kétszer domború (biconvex) üveglencsét általában gyűjtőlencsének nevezzük, a menynyiben az egyik lapjára bizonyos távolból eső fénysugarakat optikai tengelye felé töri meg s a másik lapján túl az úgynevezett gyupontban egyesíti. A gyűjtőlencsének azon tulajdonsága van, hogy a tárgy azon keresztül nézve nagyobbnak látszik. Az ilyen üveglencsék egyma- gukban, vagy akár kettesével, hármasával is szaruból, fémből vagy más anyagokból készült tartóval ellátva, ké- zinagyitónak neveztetnek (Lupe); ha pedig állványnyal, tárgyasztallal, a tárgy beigazítására szolgáló csavarral, végre beigazitható tükörrel látunk el ilynemű lencséket, akkor azokat egyszerű mikroskopnak nevezzük. A mostanában használatban levő kézinagyitók legfölebb 20- szorosan nagyítanak.

Az egyszerű mikroskoptól lényegesen különbözik az összetett mikroskop, mert mig az elsőn át magát a tárgyat, addig az utóbbin át csak a tárgy képét látjuk na-- gyitva. Az összetett mikroskophoz fénytörő, fényvető és különféle mellékeszközök szükségesek. A fénytörő a