Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1881

6

S ezt annál is inkább feltehetjük, mivel a régi időkből domború és lencsealakulag csiszolt quarczok, beryl- lek és üvegek maradtak főn; de még inkább támogathat feltevésünkben az, ha figyelembe vesszük, hogy a régiek oly müveket állítottak elő, melyeknek elkészítése nagyitó üveg nélkül egyátalán lehetetlennek látszik. így például a ,,Histoire de í’ Academie des Inscription“ czi- mü műben oly pecsétnyomó van leirva, melyen szabad szemmel csak tökéletlen és rendetlen karczolat vehető észre, nagyitó üveg alatt azonban bámulatraméltó szép és tökélyes kép látható: a 15 mm. hosszú és 11*5 mm. széles metszvény t. i. egy folyamon, fákon s egyebeken kívül 17 19 személy és állat alakjait tünteti elő. —

Még feltűnőbb készítményről szól Vettori*), s Plinius is Ciceróra hivatkozván említést tesz bizonyos Straboról, ki az egész Iliast egy levélre irta, mely összegöngyölitve egy dióhéjban volt elrejtve.

Ezeken kívül van még számos adatunk arra nézve, hogy jogosan feltehessük azt, miszerint a tárgyak képének nagyítását már a régiek is ismerték.

Habár a régiek előtt nem vala ismeretlen a gömb- ,.; szerü üvegek nagyitó ereje, mégis általánosabb mérvben való alkalmazásukra nem akadtunk; csak Kr. u. 1002-ik évben említi fel az arabs Abu-Al.'-Alhazen-Ben-Alhazen a többi között, hogy üveggömbszelet alá helyezett tárgy nagyobbnak látszik, ha a gömbszelet domború felületét fordítjuk szemünk felé. Későbben Bacon Roger (sz. 1216. f 1298.) angol tudós irt többet a nagyitó üvegekről és a távcsövekről; de nagy lendületet nyert a na- gyitóüvegek készítése azon időtájban, midőn a szemüvegeket kezdték használni. Hogy ki készítette az első szemüveget, azt még nem tudhatni; hanem bizonyos az, hogy 1280. körül már alkalmazták s a 14-ik század elejétől kezdve használata gyorsan elterjedt, s ezen időben számosán üveglencsék köszörülésével foglalkoztak ; miért

*) Vettori, Dissertatío glyptographica, Romáé 1739- P- I07-