Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1881
5 nyos és különösen fénytani részét kívánom tárgyalni ezen nevezetes eszköznek, melynek ismertetését számos megjelent német, franczia, angol s néhány magyar ily irányú műből különben is megszerezhetni, hanem egyedüli czélja kis népszerű értekezésemnek az, hogy ezen megbecsülhetlen eszköz iránt az iskola falain kívül az olvasó közönségben is érdeklődést keltsek s némi útmutatással a mikroskop terjedelmesebb használatát előmozdítsam; mert ha a közéletben többször jönne alkalmazásba a mikroskop, nem fizetnők a holmi habarékot tejként, a katánggyökeret kávéként, a földporát borsként, a cascarillát chinakéregként. De hasonlót mondhatni a sigóról, a chocoládéról, a keményítőről, a lisztről, a bőrről és számos más tárgyról. Egy pillantás a mikroskopon át azonnal feltünteti, vájjon a szövet selyem e vagy len, gyapjú e vagy pamut s mennyi van az egyikből vagy a másikból vegyítve! ? S ime már csak ezen rövid vázlatból is kitűnik, mennyi tudományos és gyakorlati felfedezést köszönhetünk a mikroskop — czélszerü — használatának ! Szerencséseknek mondhatjuk magunkat, hogy azon korszakban élünk, melynek főn volt tartva a természet legmélyebb titkai és talányai közül számosoknak leleple - zése s megoldása és pedig egy igen egyszerű, de eredményeiben mégis nagy horderejű felfedezés, t. i. a mikroskop által. De mielőtt ezen eszközt közelebbről tárgyalnék, lássuk előbb feltalálásának rövid történetét. 1. A mikroskop történetének rövid vázlata. Minthogy ismeretes tény, miszerint a régiek már Mózes idejében s még azelőtt is drágaköveket csiszol tak és különféleképen alakítottak, hogy ezeknek fénye és színe hathatósabb legyen, feltehetjük azt is, hogy az átlátszó köveknek azon tulajdonságát is felismerték, miszerint bizonyos alakú csiszolatokon átnézve, azok a tárgyakat nagyítják.
