Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1881

52 mint az élettelen tömegek nem nyilvánitnak tevékenységet. De jön a műveltség mesteri vésője, felébreszti a szunyadó tehetsége­ket, kiíinomitja az érzelmeket s az embert egy önmagában gyö­nyört lelő boldog szoborrá alkotja s a legszebb tevékenységek központját teremti meg benne. Az ember érzi fölmággsulását, érzi az anyag fölötti kiemelkedését s mintegy megvalósulni látja magában az Írás szavait: „Legyetek tökéletesek, mint a ti meny- nyei Atyátok tökéletes". És a mint tovább halad a tökéiyesbü- lés pályáján, mind jobban érzi észlónyiségéuek magasztosságát, s ha majd az ismeretek és erények szép virágaiból fűzött koszorú ékesíti homlokát, egy mennyei dicsfény körében érzi magát, hol magával a legtökéletesebb lénynyel találkozik s egyszersmind legboldogabbá lesz. A társadalmi életben még kiválóbban érezhetők a valódi műveltség hatásai s a műveltség hiányának hátrányai. A minők az elemek, olyanok az összetett testek. A minők az egyének mint a társadalom alkotóelemei, olyan maga a társadalom. Müveit egyé­nekből müveit társadalom alakul és müveit társadalomban honol a béke és jóllét angyala. Lássuk a dolgotaz ellentét világában. A tár­sadalom képe ma nagyon sötét színben tűnik föl. A jogszentsége nem részesül kellő tiszteletben, a vagyon, a személy biztonságát elvtelen emberek és féktelen forradalmárok veszélyeztetik,agyilkosságok na. pi renden vannak; a felsőbbség iránti engedelmesség meglazult; a szeretet nemes lángja kevésbbé heviti a kebleket; a nyers erő túl­súlyra emelkedett : az ártatlan üldözésnek van kitéve, a fejetlen­ség sok helyen felütötte sátorát, a halál rémképe üldözi az éle­tet. Miért van ez ? Azért, mert nem világol a műveltség tünde fáklyája; nem honol a szivekben a szelid érzelmek angyala ; mert nem bírnak az egyének a dolgok tiszta fogalmával, nem oszlatta el a valódi tudomány mennyei fénye az ész 1 omályát, nem sugárolta be égi tünemény a kedélyek zordonságát. Honnan vannak a politikai zavarok, romlott erkölcsök, fölforgatási törek­vések, mint onnan, hogy nem ismertetnek vagy félreismertetuek a jognak, engedelmességnek, kötelességnek, iga/.ságuak, alá­rendeltségnek s más hasonló dolgoknak helyes fogalmai ! Ellenben mily szépen virágzik a jóllét, mily példás alak­kal tűnik föl a rend, mily dicső színben ragyog a nípek

Next

/
Thumbnails
Contents