Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1881

20

zönséges módon kell hatni a szemnek. Fárasztó továbbá még az is, hogy a kezdő' azt véli, miszerint nézés közben az egyik szemét be kell hunynia. E tekintetben ne feledjük el, hogy a szem zárása teljesen fölösleges, sőt hogy czélszerübb a szem nyitva tartásához szoktatni magunkat, minek előnye különösen mutatkozik akkor, ha a tárgyat szemlélés közben le is rajzoljuk

Igen czélszerü még felváltva majd az egyik, majd a másik szemet használni. Végül megjegyzem, hogy a mi- kroskop helyes használása a szemet semmi esetre sem rontja ; tehát az ettől való félelem soha se tartson bennünket vissza még a hosszadalmasabb vizsgálásoktól se.

A mikroskop világítására, a sarkitónak és a mérő eszközöknek alkalmazására nézve ajállom olvasóimnak Dr. Jäger Gusztávnak forrásaim megnevezésénél is említett jeles müvét.

Gyakran kívánunk a vizsgált tárgyról magunknak rajzot készíteni. Habár e tekintetben is a kellő ügyes- ség s gyakorlottság feltételeztetik, mégis képes még a kezdő is néhány, talán kevésbbé sikerült kísérlet után könnyen s egyszerű módon lerajzolni a szemle alá vett tárgyat. Ezen czélból 45 foknyi hajlással erősítsünk a szemüveg fölé egy igen vékony üveg- vagy csillámlemezt. Jó eredménynyel lehet erre fedőüveget használni.

Hogyha szemünket ezen üveglemezhez lehetőleg közel tartjuk, akkor az üvegen a mikroskopban levő tárgynak képét látjuk, s ha az üveglemez mögé papirost tartunk, a kép körvonalait, sőt még részleteit is köny- nyen lerajzolhatjuk. Ha a mikroskop csöve vízszintesen is használható, akkor a rajzolást az asztalon végezhetjük. Erre nézve bővebb és igen világos utasítást találunk Dr. Jäger G. említett könyvében. (Ara 5 frt 10 kr.)

A mikroskopikus vizsgálásoknál a feladat megoldás sára nézve igen lényeges a praeparatumok czélszerü elkészítése ; miért is ezekre kiváló figyelmet kell fordítanunk. Jóllehet, hogy kész praeparatumokat mérsékelt árban kaphatni, ezek még sem felelnek meg mindig