Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1881

21 czéljainknak s így legtöbb esetben magunknak kell el­készítenünk azokat. A praeparatumok elkészítését illető­leg következő útmutatást adhatok : 1. Gyakran szükséges a vizsgálandó tárgyat megkemé- nyiteni vagy meglágyítani avégett, hogy kellő vékonyságú IcnicAékei vághassunk le belőle. A keményítő szerek közt első helyen áll a borszesz, melynek tulajdonsága részint az, hogy a tárgyból a vizet kivonja, részint pedig annak megalvását eszközli, miáltal a lágyabb tárgy könnyeb­ben kezelhető. A lágyitási szerekhez számítjuk a chrom- savat és a hamuzsirral kevert faeczetet. Ha kemény tár­gyakból, például csontból vagy faágakból akarunk vé­kony lemezkét készíteni, akkor az első esetben hígított chromsavat, sósavat vagy eczetsavat használunk, utóbbi esetben pedig az elkészítendő fát néhány napig bor­szeszben áztatjuk s azután ugyanannyi ideig vizben tart­juk. Mindkét alkalommal a praeparatum az illető folya­dékban ki is főzhető. 2. A vékony lemez készítése egyik főkelléke a mikro- skopikus vizsgálásoknak; okvetlenül szükséges tehát, hogy e tekintetben az észlelő bizonyos gyakorlottsággal birjon. Első sorban mellőzhetlen a jó kés vagyis a borotva, mert ennél alkalmasabb, jobb eszköz nincs. A kést, illetőleg borotvát metszés előtt borszeszben és vizben jól meg kell mosni, hogy a vékony lemezkének részei reá ne ragadjanak; a metszést vízszintes irányban tegyük oly formán, hogy a vizsgálandó tárgyat, ha nagyon apró, akár viaszkba vagy enyvbe, akár parafába helyezzük. Különleges esetekben használhatjuk azonban a csavar­ral ellátott azon metsző eszközöket is, melyeknek szer­kezete igen egyszerű és Jäger G. említett könyvében rajzban is látható. Ezen eszköz ismertetése rövid érteke­zésem keretén kívül esik s annál is inkább mellőzhető, mivel főleg csak is diszpraeparatum készítésénél hasz­náltaik. Óvatosan s kellő ügyességgel kell a metszetet a tárgyüvegre átvinni. Szükség esetében a metszetet a

Next

/
Thumbnails
Contents