Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1881
P------------------R 1 8 — latum nevű diatomaceát. Ha az elsőnél nemcsak a hoszsávokat, hanem a finomabb harántvonalkákat is jól megkülönböztethetjük, a másodiknál pedig a héjon mutatkozó hatszögü rajzokat jól kivehetjük, akkor a mikro- skop közönségesebb kísérletekre igen jó és alkalmas. Tekintetbe veendő e mellett még a lencsék rendszere tisztasága is. — Dr. Jäger Gusztáv ajállja a Plöszl Simonnál Becsben, Schick és Benechénél Berlinben, Zeisz- nál Jenában, Belthlénél Wetzlárban, Hartnaknál, Nachet és fiánál Párisban*) s Andrew, Rósz Povell és Leandnál, Angliában készített mikroskopokat. Hasonlóképen ajáll- hatom Calderoni és társa kereskedését Budapesten, kiknek kitünően elkészített eszközeit alkalmam volt látni. Az összetett mikroskoppal rendesen csak átlátszó tárgyakat vizsgálunk ; azonban át nem látszó tárgyak is megszemlélhetek segélyével, csakhogy ezen esetben a ferdén s leginkább csak egy oldalról reá eső fénysugarak tisztátalan képet adnak s különben is a nagyítás csekélyebb. Az átlátszó tárgyak megszemlélésénél tekintetbe veendő, hogy a tárgynak mindig csak egyetlen átmetszeti síkját látjuk, és ez a lencsék beállítása szerint változik, miért is a szemlélésnél fődolog az, hogy a vizsgáló megtudja különböztetni azt, mi ugyanazon átmetszetben fekszik s mi e fölött vagy az alatt van. Ezen két utóbbi homályosan mutatkozó sik gyakran zavarólag hat s tisz - tátlanná teszi a képet. A lencsék le- és felfelé való mozgatása közben rendre kell az átmetszeti síkokat vizsgálni s ily utón egy egész testi képpé összesíteni a megszemlélt tárgyat. A szemlélés tehát nemcsak ügyességet, de még nagy gyakorlottságot is igényel. A tárgyat többször és mindenfelé kell forgatni, hogy kombinatiók utján biztos fogalmat nyerjünk a vizsgált tárgyról. Figyelembe veén- dő még, hogy a láttér a növekedő nagyítással arányla- gosan kisebbedik; a láttér rendesen 8 hüvelyk, ha a *) Az ezen czégnél készített meglehetős jó eszköz birtokában van gymnasiumunk is.
