Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1879

18

Ugyanazon depressio meghatározására a kolozsvári kath. gymnasium 1869/7o évi tudósitványában Dr. Császár a következő egyenletet adja

hol kJ a2 (lásd előbbi képletet)

Könnyebbség okáért a különböző szögek és átmérők árgum- i

tumával avagy a csővek sugarának és a meniskus magasságának argumentumával a hajcsövességi depressio nagyságai táblázatokba vannak összeállítva. Ilyet különösen Delcros adott a brüsseli akadémia „Memorien“-jeinek XIV-ikés Poggendorf Annaleseinek 60-ik kötetében.

A mechanikusok azonban épen talán azon nehézségek elhárítása czéijából, melyekkel a depressio kiszámítása jár, minden egyes barométerre nézve; ezen depressiot az által enyésztetik el hogy a nonius o pontját nem annak szélére Írják, hanem a o osztályvonalat a paránymérő szélénél valamivel magasabban jegyzik fel, minélfogvá mindig valami kevéssel több olvastatik le a valónál, mely többletnek volna hivatása a depressio javítását he- lyetesiteni.

b) A légsulymérő állandó hibájának meghatá= r ozás a a központi meteor, intézetek normal légsulymérőjéhez tett összehasonlításokból állapittatik meg. E végre többszöri ösz- szehasonlitáaok tétetnek s mindig kikerestetik a különbség.

A talált különbségek számtani közepe adja a közép hibát mely tagadó jelű, ha az összehasonlított légsulymérő a normal lég- sulymérőnél magasabban jár és tevőleges, ha alantabb jár. Ezen állandó hiba a O'l mm.=t túl nem haladja, s azért csak a légnyomás havi közepeinél vétetik tekintetbe.

Az itt előfordult jávitások táblákba foglaltatnak össze és pedig a Kapeller-féle légsulymérők mindenikére nézve külön- külön a felszín javítás miatt, melyről tudjuk, hogy minden egyes légsulymérőre nézve külön specialis értékkel bir.

4. A légnyomás függése a magasságtól. Tudjuk hogy ha P = a légnyomás nagysága h •= a higanyoszlop magassága,