Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1879
■MHj — — 19 q — a higanyoszlop keresztmetszete, * a higany fajsulya, akkor P'=“liqB .... vagy mivel s=Dg hol D= a higany sűrűsége és g= a nehézség gyorsulása, lesz még P==hqDg mivel pedig szabályszerint a légsulymérőnél g= 1 |_| cm.-nek vétetik, h pedig a légsulymérői állást jelentvén =» b vétetik, lesz P==bDg . . . egy másik helyre pedig ugyanezen időben P,=b,Dg, honnan P : P,=bg : b,g, . . de tudjuk, hogy a gyorsulásokra nézve áll ezen arány is g : g/”(rfz/)2 = (r+z)2 (r'j'Z,) és (rj*z) a nehézségi gyorsulásoknak megtelelő magasságokat jelentvén. Ennél fogva lesz még: P : P,-=b(rfz1)2: b,(rfz)2 azaz a légnyomások a légsulymérői állásokhoz egyenesen és a magasságok négyzeteihez fordítottan aránylanak. 5. A levegő sűrűsége és fajsulya a felsőbb légrétegeknek nyomása és a hőmérséknek befolyása alatt különböző magasságokban. Láttuk a fennebbiekbeD, hogy a légnyomások a magasságokkal ferdítő tan aránylanak s ennél fogva a magasabb helyeken fekvő légrétegre csekélyebb légnyomás esik, mint a mélyebb helyek légrétegeire. Itt tehát azon kérdés merülhet fel, hogy a két lógréteg közül melyik sűrűbb és melyiknek nagyobb fajsulya ? E kérdésre Mariottesnek 1679-ben megállapított törvénye felel meg, mely szerint a nyomások és az elzárt levegőnek sűrűségei — s tehát fajsulyai is egyenesen aránylanak, mig a nyomások és térfogatok fordított arányban vannak, ennél fogva: Pt P1;=Vi : V de tudjuk hogy Vj : V=D: D, ennél fogva PPi — D : D] vagy még D : Dj=S: Sj s tehát P : P,=S : S, 2*
