Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1879
17 összefoglalván a kétféle javitást az ezekre nézve kiigazított légsulymérői állás képlete leend: 6=6l+o(61—760) ...............3, m ely áltál a Kapeller-féle légsulymérőn tett megfigyelések a normális hőmérsékre és a lépték kezdőpontjára hozhatók vissza. c) A h aj cső vesség i de press io miatt javitást csak az edényes légsulymérőknél kellene tennünk, minthogy a szivornya alakuaknál mindkét csőnek ugyanazon átmérője lévén a depres- sio egyenlő nagyságú és igy egymást kiegyenlíti. Egészen másként áll a dolog a Fortin-féle és Kappeller* féle edényes légsulymérőknél, hol a csőnek és az edénynek átmérője egymástól különbözvén, egészen különböző depressiot adnak. Ezen esetben Rühlmann karlsruhe-i polytechnikumi tanár szerint a javitás j=c-c‘.........................9, h a c=a cső higanyfelületére vonatkozó hajcsővességi depressio nagyságát és c'=ugyanazt jelenti az edényben levő higany fölü* letre nézve. Itt tehát csak a c és c‘ meghatározásáról volna szó. De a légsniymé.iőkre nézve épen ez a legnehezebb. Tudjuk ugyanis, hogy adrepressio nagysága a csőnek átmérőjétől és azon szögtől függ, mely alatt a folyadék fölülete a cső oldal* felületét metszi; minthogy pedig ezen utóbbi a légsulymórőnél nagyon változó, ennél fogva a depressio egyenlő átmérőjű csövekben, sőt ugyanazon csőben is külömböző állása mellett a higanyoszlopnak külömböző lehet, minélfogva általános érvényű táblázatokat sem lehet összeállítani a depressio javítására. Mindezek után láthatjuk, hogy a hajcsővességi depressio csak úgy lesz számba vehető a javítások között, ha a barométer csövének átmérője egyszer mindenkorra és a domborulat magassága minden légsulymó- rői megfigyelésre külön megméretvén, abból azon szög határozta- tik meg, mely alatt a higanyfölület a fal felületet metszi. Ezen adatokból azután a depressiot= h — a2 cosa. egyenlet segélyével könnyű lesz kiszámitni, ha meggondoljuk, hogy aL egy állandó tényezővel, a mely már külömböző folyadékokra meghatároztatott; co*a=azon szög pótkebelével, melyet a higanyfölület lapja a cső oldalfalával képez, r pedig a cső sugarával egyenlő.
