Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1876
e gyón nehezen, vagy épen nem lehet megkülönböztetni szabad szemmel, s azért az ilyen kőzeteket vagy kézinagyitóval, vagy pedig igen vékony lemezekben górcső alatt vizsgáljuk. Ezen utóbbi körülmény eléggé figyelmezteti a vizsgálót arra, hogy kőzetet egyneműnek (egy ásványfajból álló) ne tartson addig, mig ez iránt tüzetes vizsgálat utján meg nem győződött. A mondottak alapján „phaneromar“ és „kryptomer“ kőzeteket különböztetünk meg, — és pedig kryptomer kőzetnek nevezzük azt, melynek elegyrészei górcsői kicsinységben lépnek fel s szorosan egymáshoz tapadván, csak górcső alatt különböztethetők meg, s igy a szabad szem előtt egyneműnek tetszenek; mig ellenben azon kőzetet, melynek elegyrészeit már szabad szemel is megkülönböztethetni — phaneromernek nevezzük. Ilyen kryptomer-kőzetek az Agynypala, a Zöldi ék (Grünstein,) a Baialt és a legtöbb Porphyrok alapanyaga, a Márga stb. A kőzetek ezen tulajdonsága igen megnehezíti az ilynemüeknek ásványi meghatározását. Ezen kőzetek elemzésénél tehát mindenek előtt kettős feladatunk van, t. i. először az elegyrészek általános kitudása, másodszor azoknak átalános ásványi meghatározása. Az elsőt gyakran, — a másodikat pedig csak némely esetekben nagyitó vagy górcső alkalmazása által oldhatjuk meg, mire azután az elemek kikutatása kő vetkezhetik. A vizsgáló ne feledje el azonban, hogy itt nemcsak a kőzet összetételének természetét kívánjuk megtudni, hanem hogy annak ásványi alkatrészeit is kell tudnunk; tehát nem elegendő a kőzet meghatározására, ha az abban előforduló elemeket ismerjük, hanem ismernünk kell egyszersmind ezeknek egymással való összevegyülését is. Ezen kutatások eszközlésére különböző módszerek szolgálnak. O Mielőtt azonban ezek leírását adnám, szükségesnek tartom, az egyes kőzetek közt létező átmenetekről is rövid emlitést tenni. Ugyanazon kőzetlerakodásnak különböző pontjában észlelhetjük gyakran az elegyrészek különböző fokú fejlődését. — Mig az egyik pontban az elegyrészek nagyok és tisztán kivehetők, addig más pontban kicsinyek s ke- vésbbé kivehetők, sőt más pontban egészen felismerhetlenek s megsem különböztethetők lehetnek, a nélkül, hogy e körülmény azok ásványi természetét lényegesen megváltoztatná, miért is ugyanazon kőzettömegen ezen különböző válfajaknak rendesen egymásbafolyó átmenetét gyakran észlelhetjük. Ha tehát a vizsgáló kirándulása alkalmával valamely kryptoraer-kőze- tet talál, akkor keresse fal egyszersmind annak további kiterjeszkedését
