Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1876

Is, s fáradtságának nem ritkán fog sikerülni, bog ugyanazon előbb talált kőzet átmeneteinek egész sorát felfedezhesse. Ennek fejlődtebb tagjai tisztán észlelhető összetételt mutatnak, úgy, hogy azok elegyrészei azután ásványi pontos meghatározásnak vethetők alá, melynek eredményéből a többi, ehhez tartozó kryptomer válfajokra következtetést vonhatni. Ezen kis kitérés után átmegyek azon módszerek leírására, melyek segélyével az Összetett vagyis különnemű kőzeteket meghatározni lehet, eltekintvén mind azon műtétektől, melyeket az egyszerű vagyis egynemű kőzetek, valamiül az ásványok meghatározásánál kell alkalmazni,' s melyek a közönséges ásványtanokban többnyire bővebben leírva találtatnak s ennél fogva e helyen mellőzhetők.

A különnemű kőzetek meghatározására szolgáló módszerekhez számíthatjuk :

1) A kézi nagyitónak s2) a górcsőnek alkalmazását.

3) A sarkitó-készülékek alkalmazását.

4) A mechanikai szétbontást.

5) Az egyes alkatrészek mennyileges meghatározását.

G) A részletes (partial) vegyelemzéseket.

7) A lángkisérleteket s végre

8) A szinképeleinzést.

7 ~

I. A kézi nagyítónak alkalmazása.

A kézi nagyitó nélkülözhetlen segédeszköz a természetbúvár kezében; ez az ő fegyvere, mely nélkül egy lépést sem szabad tennie ki a szabad természetbe, mert ez mindenütt feltárja a természet nagyszerű műhelyében előforduló azon parányi szervezeteket, melyeknek pontos ismerete épen oly lényeges, mint a legnagyobbaké.

Ezen egyszerű eszköz vezetheti gyakran a kőzet-vizsgálót nem csak a kőzetek elegyrészei felismerésére, hanem az azokban foglalt ásványfajok közelebbi meghatározhatására is.

A különnemü kőzetek meghatározását tehát mindig — kivált pedig, ha valamely kryptomer-kőzet van előttünk — ezen eszköz igénybe vételével kell megkezdeni, mert jó nagyitó átvarázsolhatja phaneromer kőzetté a kryptomert.

Kiváltképen kétes esetekben igen jó szólgálatot tesz a nagyitö, m»ly- lyel úgy vizsgáljuk a kőzet üde törlapját az ablaknál, vagy más világos helyen, hogy a napfény ezen lapra esvén, az azon levő legkisebb részecs-