Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1876
5 E fitzet szűk terjedelme miatt nem tárgyalhatom mind a két irányt gőt az ásványok és egynemű kőzetek meghatározására vezető módszereket is mellőznöm kell, szorítkozván csakis a különnemű kőzetek megvizsgálási módszerének népszerű leírására. Ezt pedig annál inkább tehetem, mivel az előbbieket minden jobb és terjedelmesebb ásványtanban megtalálhatni, inig az utóbbit középtanodáink számára irt tankönyvekben többnyire egészen nélkülöznünk kell, s pedig azon természetes körülmény miatt, hogy az ásványtan és földisme tanulmányozására középtanodáink felsőbb osztályaiban csak egy fél év van szentelve. Áthatva a földisme tanulmányozása fontosságától s hasznától, óhajtanék a tanuló ifjaknak e sorokban a tankönyv függelókeképen némi utasításokat adni, melyeknek alapján bővebb ismeretek szerzésére említett kút főimen kívül a természet és műveltség barátja még igen számos kitűnő müveket találhat usry a magyar, mint kiválóan a német irodalomban. * * * A kőzetek meghatározásánál a vizsgáló figyelmét a kőzet összetételére fordítja. Erre nézve lehet a kőzet egynemű vagy különnemű. Oly kőzet, melynek minden részecskéje ugyanazon egy ásványfajhoz tartozik, egynemű, például a Méaxk'ó. Különnemű azon kőzet, melynek elegyrészei több ásványfajt képviselnek, például a Granit. E mellett a lényeges elegyrészek a nem lényeges, vagyis mellékes elegyrészektől igen jól megkülönbözteten- dők, mert ennek elmulasztása a vizsgálót elkerülhetleuül tévútra vezetné. Azon ásványok tehát, melyekből valamely különnemfi kőzet összetétetik, ennek elegyrészeit képezik. Gyakran találunk oly kőzeteket, melyeknek egyik vagy másik ilyen elegyrésze nagyobb mennyiségben van ineg, mint a többi jelenlevő részek; ezen esetben a nagyobb inenynyiségbeu előforduló ásványt uralkodó, — a kisebb mennyiségben előfordulókat pedig alárendelt elegyrészeknek nevezzük. Az uralkodó elegyrész jellegzi a kőzetet. A Granitbau például fellép Füldpát mint uralkodó, a Csillám pedig mint alárendelt elegyrész. A kőzetek e tekintetben való meghatározásánál nagy vigyázat kívántatik a vizsgáló részéről ; mert a kőzetekben átalában ingadozik az elegy részek viszonylagos mennyiségének külömbsége. Sok eset van arra, hogy ugyanazon fajú kettes-kőzetekben (kétféle ásványból állók) egyszer az egyik, máskor a másik elegyrész lép fel uralkodó gyanánt. A pontos mennyileges viszonyok meghatározása kettes,--h ármas, — vagy épen többes — kőzeteknél tehát igen nehéz ; sőt vaunak olyan különnemű kőzetek is, melyeken még az alkatrészeket is csak na-