Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1875
12 sének fensége, női gyöngédséggel « asszony! méltósággal párosul. Büszke, szigorú homlokának kecsesen leomló lágy hajfürtéi kegy- s szeretetteljós szelidségot kölcsönöznek, telt orczáin eleven ifjúság mosolyog, éles orra, emelkedett ajkai és gömbölyű, kissé kiálló álla a tiszta női erény jellemszilárdságát és erélyét fejezik ki. Általában az egész fejről a női jellem és méltóság erkölcsi hatalma sugárzik. E kép méltó társa Phidias Zeüszének. Polykletos irta körül a test arányainak egymáshozi viszonyát és az ebből származó törvényeket, sőt egy bronz szobron be is mütatá hogyan aránylik ujj ujjhoz, minden ujj a kéz lapjához, a kéztőhöz, a kéztő a könyökhöz, a könyök a karhoz és igy tovább. Tanítványai többnyire realistieus irányú müveket készítenek. Kephisodotvs legszebb müve a Helikonra1) készített múzsák csoportja. Skopas és Praxiteles (390 Kr. e.) szintén kitűnő helyet foglalnak a műtörténelemben Skopas művészi tehetsége nemcsak a festői csoportok szerkesztésében állott, hanem a női alakok többnyire, grácziák) kecses, merész, szenvedélyes s élénk mozdulatainak előállításában is nyilvánult. Egyik legsikerültebb művének mondják a márványból faragott, őrjöngő Bakhansnőt hátra vetett fővel s repülő hajjal. Remekeit csaknem kizárólag márványból véste és bizonyos leheletszerű festékkel vonta be. Praxiteles legnagyobb előszeretettel vésteaz itjabb istena- Jakokat. Több kitűnő müvének bírjuk másolatát, ilyen p. o. a fuvo- lázásban kifáradts egy csonka fatörzshöz támaszkodó Satyi 2) Arcza nagyon kedves, de mégis van benne bizonyos vonás mi elárulja gonoszságát. Alkatának domborúsága a kéjvágy túlzottságát árulja el. A kellem, mely az egész szobron elömlik, és a kivitel ') Nevezetes hegycsoport, mely 5000 lábnyi magassága daczára dús növényzettel és gazdag forrásokkal hírt. Itt volt Apollon székhelye és a muzsák ligete. A Helikon mostani neve: Zagora. 2) Dionysos — Bacbus — kisérője, a bőtenyészet, fényűzés s kéjelgós személyesitője s a kicsapongó élet és jókedv képviselője.
