Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1857

ritetíe történeti tényt említenek, melynek ellenében semmi ellenkező adat nem létez, s melyet azon, minden alap nélkül szűkölködő gyanúsítás, Hogy — különösen a krónikairó — ezzel az egész ország keresztényiesítése érdemét akarták a sz. királyra ruházni, le nem ronthat Aztán, lehetséges volt volna-e az el nem foglalt országot, melyen a király hadává! csak átzugott, ad chri sti anitatem compel- lere? S ha ezt a szent király tette, valamint a felhozott okmányok tanúsága szerént tette is, akkor minden nehézség nélkül felfoghatni, mit Turóez mond, hogy Erdélyt monarchiáé Hungáriáé ad- junxit, és azt, hogy postea illas partes Tránssilvaniaö Zoltanus haéreditavit; mert provinciám haereditare akkor is lehet, t. i. mint feüdomot, ha azt más valaki monarchiáé suae adjunxit. S ha még hozzá vesszük, hogy prtfa'vusáriak adta, a szent királynak szándokát tisztán megérthetni. Hogy azonban tényleges ádatokat is hozzunk fel e 1004-ben az Erdélyt pusztító bolgárokat tönkre teszi sz. István (Twrocz p. 2. c. XXX,) 1021 ben a besenyők ellen figyelmezteti az erdélyieket (Bonf. InchofFen), Idegen-e tehát ez előtte? Salamon (1063-*—1074) az Erdélyt pusztító kunokat megtöri. Miért, ha Erdély nem Magyarország része? 1049-ben I. András Béla fivérének, mint herczegnek, adja Erdélyt (Turóez, Bonf.) És e tények ellenében mit érhet ama ellenvetés, hogy a pogány kunok Magyarországra törvén, annak pusztítása után — ha Erdéíy Magyarországhoz tartozott volna Salamon idejében — nem térhettek volna vissza per amnem Lapus et fluenta Zamus (Turocz)? Nem éppen annyi ez, mintha azt állítanók, hogy Silesia nagy Fridrik korában nem tartozott Austriához; mert ez Csehországból kivonulván, amazon át tért vissza!?

Nem több hitelt képes magának kivívni a ina ellenvetés is r „a gyulafejérvári templom mostani alakjában nem épülhetett szent István alátt: tehát a püspökséget sem alapíthatta; mert püspökség templom nélkül nem gondolható.“ Ugyanis, püspökséget egy rendelet által alapíthatni, egy templomnak, kivált ily templomnak építésére pedig, legalább évtizedek kellenek. Mig ez tehát felépült, püspökségről nem lehetne szó? Vájjon Magyarországnak szent István által alapított többi püspökségei sem léteztek addig, mig az illető templomok fel nem épültek!? Nem említve azt, hogy az itteni országos levéltárban eredetiben olvasható két kötlevél, melyek 1282- és 1291 -bén a templom restauratioja alkalmával keltek, e templomról mint igen régi műről, emlékeznek, az egyik leromlott falat más régiebbre épültnek állítják : csak azt kérdjük, tiszta román stylben — Stylus romanehsis —, melyben némelyek szerint szent István kora után kezdtek építeni, áll-e az most is szemeink élőit?' tiszta román stylberi épült eleve ? ki meri tagadni éppeR ama említettük kötlevéíék nyomait, liol az újítandó fal régi műre épültnek mondatik, hogy az alapja valamely régi római műnek, például a templum horologiare maradványa? A sok romlás és reperatio nyomai, melyek e templomról leolvashatók, engedik-e azt bizonyos stylünek mondani? Valóban mi sem látszik ellenezni gróf Kemény „Notitia Capituli Alb. Transs.“ cziinü könyvében olvasható azon állítását, hogy e templom a püspökség és káptalan alapítása alkalmával még szent István idejében épült, vagy legalább alakíttatott, sőt ellenkezőleg a nagy tudományu és nagy tekintélyű honi történetbuvárunk ez állítása főképpen á püspökség alapítását illetőleg a honi írók és a hagyomány e tekintetbeni tökéletes kifolyása.

Az itten székelő püspökök e püspökség; alapításának idejétől fogva 1166-ig Episcopi Ultrasilvani név alatt fordulnak elő. Adorján az első ki Béla 1190-ben kelt azon okiratában, melyben a pécsi egyház és káptalan jogait megerősíti, T r a n s s i 1 v a n u snak neveztetik, d) Azon innen mindig Episcopus Transsilvanus, vagy Episcopus Eeclesiae Albensis Transsilvaniae, erdélyi püspök, de soha sem csupán fejérvári vala az idevaló püspökök neve. 1384-en innen mindazon királyi rendeletékben, melyeknek sarkán a püspökök elöjönek, az erdélyi is látható; azért Erdélynek lllagyarórszágtói 153£S-ban töttérit elválása után is püspökei mindig meghivattak az ottani országgyűlésre.

Az erdélyi püspöknek egyházi jogköre — miután á fönemlitett, valószínűleg már a negyedik században alapított milkoYiai püspökség az egész székelységen (Aranyos széket talán kivéve), a szebeni,- 11 —