Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1857

V2 nagysinki, ujegyházszéki, brassói és beszterczei espereslségeken mindig, a segesvárin és köhalmi.n (kezd) legalább a 16 század elején gyakorló a püspöki jogokat — valamennyi magyar megyére, a med- gyesi, szászsebesi, szeredahelyi és szászvárosi székekre (olykor a segesvári és kőhalmira is) Magyarországnak egykor ide tartozó megyéi közül a marmarosira is terjede; Jelenleg, minthogy a székelyek, kik már a milkoviai püspökség végleges megszűnése előtt nagyobb részt Fejérvárhoz csatlakozónak a távol fekvő Esztergom helyett, és a múlt század közepén a szebeni és brassói esperestség is visszaállíttatván, Erdély püspökének hatósága alá jutottak : egész Erdély e püspök hatósága alá tartozik, és igy terjedelmére nézt nagyobb a reformatio előttinél, de kisebb a lelkek számára nézt. (Benkö Milkovia).

Erdély püspökeinek sorát a káptalani levéltár alább említendő többszöri elpusztulása következtében elveszett okmányok hiánya miatt csak a tizenkettödik század elejeig vihetni- 1. Simon, 1103—1112.

2. Villarius, 1113. 3. Felician, 1124. Ez tl27-ben esztergomi Érsek lett. 4. I Valter, 1133. 5. 1. Péter 1134. 6. Baranus, 1136 vagy 1139. 7. II. Valter, 1143— 1162-ig. 8. Vilcina, 1163—1174. 9. I. Pál III. Béla jegyzője 1175. vagy 1181. 10. Adorján 1181—1202. 11. II. Péter, 1203. 12. I. Vilmos, 1204— 1221. 13. Raynáld, 1222—1241. Ez 1242-ben a Tatárok elleni csatában Sajó mellett esett el. 14. I. Ártolf, 1244-1245. 15. 1. Gál, 1246—1270. 16. III. Péter, 1270 vagy 1275—1307. 17. I. Benedek, .valószínűleg Apor, László vajdának fia. 18. I. András, 1320—1330. Ezt a káptalan 1320-ki jul. 1-jén választó, de XXII. János római pápa e választást helyben nem hagyva egy Márton nevű szerzetest ne- veze ki püspöknek. Andrást mindazonáltal püspöknek tekintették és Mártonnak 1322-ben történt hala után meg is erössítették. 19. II. András, 1331—1356. 20. I. Domokos, 1356—1368. 21. I. Demeter, ki 1368-ban szirmiai püspökből erdélyi, 1376-ban zágrábi püspök, végre esztergomi érsek lelt. 22. Gob- linus, 1376—1386. 23. Ónodi Zudar vagy Czudar I. Imre, ki nagy Lajos alatt rövid ideig vörös Musz- kaorszógnak kormányzója volt, 1386-ban ismeretlen okból az egri püspökségről az imolaira vala átte- endö, de Fejérvárra rendeltetett, hol 1389-ig élt. Hamvai a fájdalmas szűz kápolnája alatt nyugosznak. 24. IV. Péter, 1389—139!. 25. II. Demeter, előbb veszprémi, 1391—ki Decemberben már fejérvári, 1395-ben Mártonnal újból felcserélé a veszprémi széket. 26.1. Márton,1395—1399. 27.1. Miklós 14C0—1401. 28.1. István, 1401 — 1402. 29.1. Jakab, mindjárt első évben, nem tudatik hová, eltétetett. 30. II. István (Upor) 1402—1419. 31. Palóczi vagy Palotzi György, 1419—1423, mely évben esztergomi érsek lelt. 32. I. Balázs 1424—1427. 33. Lépes (II) György, ki 1427-ki December 21-én káptalani prépostból püspök lett. 1442-ben ama híres csata előtt, melyben Hunyadi János, a kereszténység e dicső bajnoka, a törököket Szent-Imrénél tönkre telte, és Kemény Simon Erdély Le.onidása elesett, a mindenünnen össze- sereglö vívnokok megérkezte előtt Gyulafejérvárról kirohanó vajdát kisérvén, midőn visszavonultokban egy árkon át akarna ugorni, halálosan megsebesíttetett és Gyulafejérvár határain a hazáért és Krisztus vallásáért halt halál dicsőségében részesült, a székesegyházban látható sírköve tanúsága szerint 1442—ki marczius 18-án. (E köirat nyomán javítandók az e csatának idejét illető különbségek történeteinkben.) Emléke ma is él a nép szájában, miután a Fejérvár éjszaki határán balról álló kökereszt Lépes keresztjének neveztetik. IV. Ödön, római pápának e püspökhöz 1438-ban irt leveléből is tanuljuk: hogy a szebeni Decanatus hajdan a milkoviai püspökséghez, de ekkor már az esztergomi érsek hatósága alá tartozott és 60 plébániát számlált. 34. III. István 1443—1444. 35. I. Máté, 1445—1461. 36. II. Miklós, 1462—1469. E püspök kérésére .Kelt 1466-ban Mátyás király rendelete, hogy Aranyos, Maros. -Udvarhely, Csik és Gyergyó székelyei az erdélyi püspöknek tizenhatod helyett, mint hajdan tizedet adjanak. 37. I. Gábor, veronai olasz, 1472—1475. Ezt Kapisztrán János hozó magával Magyarországra. Mátyás király kegyét kitűnő tulajdonaiért megnyerve 1475-ben egri érseknek neveztetett. Királyi korlátnok, a •zent széknek oldal melletti követe és végül bibornok volt. E püspök alatt 1473-ban parancsolá meg Mátyás király az itteni káptalannak, hogy a Szent-Mihálykö, püspöki kastélyhoz tartozó erdőket elfoglalni ne merészelje. 38. Vingárdi Geréb (I) László, Mátyás király atyafia 1476—1501. Egyike Erdély jelesh püspökeinek. 39. II. Domokos, 1502—1503. 40. III. Miklós, 1503—1504. 41. I. Zsigmond, 1504—