Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1856
— 36 F) A tanári Kar által 185% 185% tanévek folytán tartatott értekezletek lényegesb határozatainak Jegyzéke. 1. 1855. márt. 2-án a tanári kár megfelelendő ama kérdésre: miként lehetne a gymnasiumokban használandó tannyelvet a magas cs. kir. közoktatásügyi ministerium 1855-ki januar 1-én kelt rendeletének értelmében szervezni a következőket bátorkodott fölterjeszteni: a) A czél, melyet Püspök ur ő nmlga, midőn e gymnasium helyreállítását eszközlé, szem előtt tarta, nem vala más, minthogy e tanoda nem csak az alapítók általános szándékának — mely szerint a gymnasiumok mint közös intézetek a fejedelemnek hű alattvalókat és a hazának hasznos polgárokat nevelni liivatvák — hanem hazánk katholikus hívei szükségeinek is megfeleljen; e szükségek között pedig első helyen áll azon törekvés, hogy az itten életbe léptetett papnöveldébe fölvett és fölveendő tanonczok e gymnasium utján magyar- és németajkú lelkészekké neveltessenek. b) E növendékek nagyobb része, minthogy a katholika egyház hivei legnagyobb részt a Székelyföldön találtatnak, magyarajka és — minthogy papságra lett hivattatásuk nem egy időben szólítja elő — már a felső, már az alsó gymnasium osztályaiba való. c) Károlyfej érvár környékét lakó katholikusok részint magyarok, részint németek. d) A városiak egy része, valamint a hivatalnokok nagy része németajkú: ezért a tanári kar, noha ennek több nehézségeit látja, a tannyelvet olyformán véleményzi rendezendőnek, hogy — a fónkitett igényeknek megfelelőleg — az első hat osztályban a tárgyak magyarul és németül, a hetedik és nyolczadikban a hittan és magyar nyelv magyarul, a többi tárgyak németül adassanak elő. 2. 1856-ki május 5-én tartott értekezletben Kolosy Antal tanár az itten virágzott Máriatársulatot újból életbe léptetni indítványozván, ez indítvány helyeslőleg elfogadtatott és indítványozó az ujonczok kellő elkészítésével megbizatott. 3. Igazgató-tanár indítványozza az 185%-ki iskolaév kezdetével tartott értekezletben, hogy a tanári kar, az itjuságbani szorgalom fólébresztésére azon 30 forinton kívül, melyeket a magas kormány jutalmakra utalványozni méltoztatott, meg azon 24 forinton kivid, miket néhai Veszprémi Pál károly fej érvári nagyprépost minden iskolaév végen 5 legjobb magaviseletii tanoncz között kiosztatni hagyományilag rendelt, maga is jutalmakat tűzzön ki. Ez indítvány elfogadtatott és a tanárok által fölajánlott jutalmak ilyképpen elosztandóknak határoztattak: Két cs. aranyat nye- rend, ki példás magaviseleté által fogja magát leginkább kitüntetni: négy tallért, ki a magyar-, 1 cs. aranyat, ki a német irodalomban legnagyobb előmenetelt te- end; Schödler „Buch der Natur“ czimű könyvét, ki a Károly fej érvári vidéken találtató növényekből legtöbbet gyűjtend és rendezve beadand; Wéga könyvét és 1 tallért, ki az alsóbb osztályokban a mennyiségtanban legnagyobb előmenetelt teend. 4. 1856-ki octob. 31-én Főtisztelendő Kedves István Apát és Kolozsvári plébános úrnak azon drága és ékes Albumért, melyet az itteni Mária-társulatnak ajándékozott tiszteletteljes hála szavaztatott. 5. 1857. febr. 16-án a tannyelv megalapítását meghagyó felsőbb rendeletet illetőleg a tanári kar azon alázatos, véleményét határozd fölterjeszteni, miszerint most is az 1855-ki mart. 2-án tartott értekezletben ez ügy iránti fölfejtett elveihez kénytelen ragaszkodni. Azonban mivel két évi tapasztalás nyomán kiviláglék, hogy
