A Győri Püspökség Körlevelei, 1965
Tartalomjegyzék
és társadalmi körülmények között keletkeztek. A mai ember csak kellő megvilágítás után. tudja azt helyesen felfogni. Ezért a papolnak a szentmise olvasmányait meg kel] magyarázniok a beszédben /homilia/. ^Igy lesz a mai ember tápláléka Isten igéje. Ezért a homilia ezután szerves tartozéka lesz a közösség Ige-istentiszteletének. /K.52.56./ Mit jelent a teljes, tudatos,------------------- -x-r-;------------------------------------------------ak tív és gyümölcsöző részvétel? Az anyaszentegyház erőteljesen szorgalmazza, hogy a liturgikus cselekmények végzésekor valamennyi hivő jusson el a teljes, tudatos, cselekvő és gyümölcsöző részvételhez. Ezt megköveteli magának a liturgiának a természete, de a keresztény népnek a keresztség révén ez joga és kö*? telesságe is. /K 14./ A Konstituoió ismételten foglalkozik az aktiv részvétel kérdésével. Vele kapcsolatos kifejezései:J'scienter, actuose, fructuose" történjék a részvétel /11/; a részvétel legyen "plena, conscia, ac tuo Sa"/14/. A szentmisén való részvétel is "conscie, pie, actuose" történjék /48/. Mit jelent a teljes részvétel? Jolerti azt, hogy a teljes szentmisén kell rásztvenni. A teljes szent-.iso iszont az un. "liturgia Verbi" és a "liturgia eucharistica" együttvéve /K 56/. Teljesen helytelen tehát az eddig eléggé uralkodó nézet, hogy a felajánlás előtti részek csak afféle előkészítői az igazi szentmisének, amely csak a felajánlással veszi kezdetét. A teljességhez hozzátartozik mind az Isten igéjében való részesedés, mind az áldozatba való oelekapcsolódás a magunk áldozatul adásával és Krisztus testében való részesei déssel együtt. Ezt a teljességet különösen szépen kifejti a Kon- stitució 48. artikulusa. Továbbá azt is jelenti a teljesség, hogy az ember a maga teljességével, minden képességével részt vesz a liturgikus cselekményben. Az ember lélek és test egysége. Ezért a teljességnek van egy belső, szellemi követelménye és van egy külső, tes-? ti megjelenitési formája. Nem elég, hogy Istent szellemi meghódolással igyekszünk tisztelni. Szükséges, hogy testünk is törekedjék ezt a meghódolást kifejezésre juttatni szóval, énekkel,testtartással, mozgással, külsővel, szépséggel, stb. A teljesség megkívánja a közösségi istentiszteletet. Nem lehet az istentisztelet z ember egyéni ügye, mert az egyéni ember nem teljes ember! Istent az embert közösségi lénynek teremtette s így Istenhez tartozik az emberi közösség is. Csak az emberi közösség tud nagy alkotásokat létrehozni, csak a közösség tud impozáns megmozdulásokat rendezni. Ezért a méltó és teljes istentisztelet is megkívánja az emberi közösséget. Természetesen itt nem elegendő a merőben emberi közösség, hanem a Krisztusban v-ló emberi közösség. Mit jelent a t u ■ a t o s részvétel ? A tudatosság két nagy igazság felismerését kívánja: 1. Az ember teremtmény, ezért köteles az Isten tiszteletére; 2. A keresztség révén Krisztusion "uj teremtmények" lettünk.- 4 -
